Elégedett visegrádiak

Medgyessy Péter magyar kormányfő tegnapi, fiatalok előtt mondott beszédében kitért arra, a csatlakozási tárgyalások kimenetelét két tényező is kedvezőtlen irányba befolyásolta: a közép-kelet-európai országok dekonjunktúra idején csatlakoznak, illetve a korábban tervezett öt-hat helyett egyszerre tíz ország válik az EU tagjává, ami lényegesen megdrágítja a csatlakozást, s egyúttal kevesebb lehetőséget jelent egy-egy ország számára. A kormányfő előzőleg, a közszolgálati és kereskedelmi televíziókban egyaránt sugárzott szombati beszédében a megállapodást a belépés feltételeiről Magyarország újkori történelme kiemelkedő napjának nevezte. „Tiszta lelkiismerettel és büszkén mondhatom: az egyezség során maximálisan kihasználtuk lehetőségeinket” – fogalmazott. Kifejtette: Németh Miklós kormánya megalkotta a rendszerváltás vázát, amelyre az Antall- és a Boros-kormány felépítette a harmadik köztársaság demokratikus intézményeit. A Horn-kormány modernizálta a magyar gazdaságot. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kezdődtek el a tárgyalások, és állapodtak meg olyan fontos kérdésekről, mint például a munkaerő-áramlás vagy a földtulajdon szabályozása. „Ezer éve a kereszténység kellett magyarságunk megőrzéséhez. Ma az európai értékek vállalása teszi lehetővé magyarságunk megerősítését” – mondta a kormányfő. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke hangsúlyozta: „Amit lehetett, mindent elértünk a csatlakozási tárgyalások végső fázisában, és nemcsak jól, hanem jobban csatlakozunk annál, mint arra korábban számítani lehetett. Kínos és szánalmas az az erőlködés, amellyel Orbán Viktor volt miniszterelnök megpróbálja nullának beállítani azt, amit elértünk.” A külügyminiszter leszögezte: „Lengyelország csak azt érte el, hogy a strukturális alapokból egyébként is majd neki járó összegből 1 milliárd eurót átcsoportosíthatott költségvetési kompenzációra, de nem kapott pluszpénzt, csak hamarabb költhet. Nekünk is felkínálták ezt a lehetőséget, de mi ebből nem kértünk, a lengyel költségvetés azonban nagy bajban van. Szerinte a visegrádi országok közötti együttműködés jól működött az utolsó napokban, kivéve a legutolsó napot, mert akkor nyilvánvalóvá váltak az érdekkülönbségek. „Mindenki azt kapta, ami neki fontosabb volt” – tette hozzá.

Vladimír Špidla cseh kormányfő is úgy véli, hogy Prágának sikerült kedvező csatlakozási feltételeket kiharcolnia, míg az ellenzék úgy tartja, hogy nincs minek örülni. Špidlának meggyőződése, hogy a pozitívumok messze meghaladják a negatívumokat. „A tárgyalások rendkívül kemények voltak, senki semmit sem kapott ajándékba” – ismerte el. A cseh küldöttség pénteken Koppenhágában – így tartják számon Prágában – utolsóként zárta le a csatlakozási tárgyalásokat, több követelését érvényesítette, s Prága végül is 183 millió euróval kap többet Brüsszeltől, mint azt az EU eredetileg javasolta. Špidla visszautasította a cseh mezőgazdasági termelők bírálatát, akik szerint Koppenhága a cseh agrárium számára fekete péntekként íródik be a történelembe. „Ez nem reális. A cseh mezőgazdasági termelők igen jó színvonalúak, de az uniós támogatások nélkül tönkremennének, mert nem lennének versenyképesek a piacon. Most az uniós gazdák támogatásának 55 százalékát fogják kapni az első évben is, ami komoly versenytárssá teszi őket” – szögezte le a kormányfő, aki úgy látja, hogy a jövő év júniusára tervezett népszavazáson a cseh lakosság többsége támogatni fogja az uniós csatlakozást.

Leszek Miller miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a lengyel küldöttség az utolsó percig folytatta a tárgyalásokat, azután is, amikor más tagjelöltek már kielégítőnek minősítették az Európai Bizottság által ajánlott feltételeket. „Ennek köszönhető, hogy Lengyelországnak a lehetőségekhez mérten a legjobb feltételeket sikerült kivívnia, és ebből rajta kívül más tagjelöltek is profitáltak” – tette hozzá. Varsónak jut a bővítésre szánt teljes összeg több mint fele. Ezt a pénzt munkahelyteremtésre, vidékfejlesztésre, a cégek versenyképességének javítására, út- és vasútépítésre, környezetvédelemre fordítják. Miller szerint a mezőgazdaság és vidékfejlesztés ügyében a kezdetben ajánlottnál sokkal jobb megoldásokat sikerült kiharcolni. „Az összes tagjelölt közül Lengyelország kapta a legtöbb átmeneti mentességet, amelyek a lengyel gazdaság érzékeny területeit védelmezik” – húzta alá a lengyel kormányfő.