Egymilliós tüntetés Grúziában

Szaakasvili a tbiliszi Szabadság téren tüntető tömeg előtt azt hangoztatta: ma elmondhatják, hogy Grúzia nincs egyedül, mert - mint mondta - az egész világ mögöttük áll. Az orosz katonai fellépésre célozva úgy vélte, hogy "ez a brutális erő" úgy döntött, hogy az orosz birodalmi politika újjászületése Grúziában veszi kezdetét, de a grúz elnök azt üzente Oroszországnak, hogy ezt az újjászületést a kaukázusi országban "örökre eltemetik".
Grúziában a hatóságok szerint több mint egymilliónyian vettek részt a tömegdemonstrációban, amely a kaukázusi ország (nemzeti) egységét volt hivatott demonstrálni. A résztvevők számát független forrásból nem lehetett ellenőrizni, de a 4,5 milliós ország lakosságának több mint egyötödét jelentené.
A grúz hadsereg augusztus 8-ra virradóra támadást indított a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, de a tbiliszi központi kormány ellenőrzése alól magát kivonó, Moszkva-barát szakadár Dél-Oszétia ellen, hogy helyreállítsa Tbiliszi szuverenitását a terület felett. A térségben "békefenntartókat" állomásoztató Oroszország elsöprő erejű ellentámadással válaszolt, múlt kedden pedig elismerte Dél-Oszétia és egy másik szakadár grúziai terület, Abházia függetlenségét. Oroszország azóta egy francia közvetítéssel tető alá hozott tűzszüneti terv alapján kivonta katonái nagy részét, de Abházia és Dél-Oszétia körül általa kialakított "biztonsági övezetben" továbbra is orosz csapatok állomásoznak.
A grúz ellenzék a rövid háború idején vonakodott bírálni Szaakasvili politikáját attól tartva, hogy hazaárulóknak minősítik őket, de fogadkoztak, hogy mihelyt helyreáll a béke, kemény kérdéseket tesznek fel a hadjáratot elrendelő grúz elnöknek.
A cseh fővárosban mintegy ötvenen alkottak "élő láncot" a grúziai orosz katonai beavatkozás miatt, Athénban ötszáz itt élő grúz tüntetett, a londoni Trafalgar téren mintegy 150-en lengettek grúz zászlókat, és hasonló megmozdulások voltak több más európai városban is. A tüntetések egybeestek azzal, hogy az Európai Unió (EU) hétfőn Brüsszelben rendkívüli csúcsértekezletet tart a kaukázusi válság miatt.
A tanácskozáson elfogadandó nyilatkozattervezet szövegéből kiderül: az Európai Unió arra kívánja felszólítani Oroszországot a grúziai válság kapcsán, hogy ne szigetelje el önmagát Európától. A tervezet szerint az EU a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlannak minősíti a Grúzia elleni orosz inváziót, és úgy fogalmaz, hogy útkereszteződéshez érkezett Európa és Oroszország viszonya. A Nyugat szerint Moszkva mindeddig nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségvállalását, hogy kivonja összes katonáját az Abházián és Dél-Oszétián kívüli grúz területekről. Arról nincs szó a szövegben, hogy megszakítanák az EU-orosz partnerségi megállapodásról idén nyáron éppen csak megkezdett tárgyalásokat.
A moszkvai külügyminisztérium felszólította az EU-t, hogy tartózkodjon Oroszországgal szembeni szankciók elrendelésétől.
Javier Solana, az EU tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője a csúcs kezdete előtt Brüsszelben bejelentette: az EU várhatóan polgári jellegű megfigyelő missziót küld Grúziába. A Solana reményei szerint legkésőbb október végéig megérkező, mintegy száz fős küldöttség feladata mindenekelőtt a grúz-orosz fegyvernyugvást biztosító hatpontos tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzése lesz.
Oroszország nemzetközi rendőri jelenlétet tart szükségesnek a grúziai ütközőövezetekben. Andrej Nyesztyerenko, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mandátuma alapján és az Európai Unió (EU) erőforrásaira támaszkodva lehetne kialakítani, mivel az EU több tagállama is kinyilvánította, hogy érdeklődik a lehetőség iránt.
Egy nemzetközi emberi jogi szervezet hétfői állítása szerint Grúzia elismerte, hogy kazettás bombákat vetett be a déloszét tartomány ellenőrzésének visszaszerzéséért indított támadásban. A Human Rights Watch (HRW) közölte, hogy a grúz védelmi minisztériumtól kapott hivatalos levélben Tbiliszi elismerte: M85-ös típusú kazettás lőszert használt a Dél-Oszétiát Oroszországgal összekötő Roki-alagútnál folytatott hadműveletben.  (MTI)