Egymás zsebében kotorásznak

Bár a csúcsot közvetlenül megelőző, előkészítőnek nevezett külügyminiszteri értekezleten mind a 25 ország képviselői azt hangsúlyozták, az állam- és kormányfőknek holnap kompromisszumra kellene jutniuk a költségvetési keretszámok ügyében, senki sem tudta megmondani, hogy ez miként érhető el. A hétéves, 2007–2013-as időszakra szóló uniós büdzsé vitájának kulcskérdései: hozzá lehet-e nyúlni a közös agrárpolitika mintegy 370-400 milliárd eurójához, hozzá lehet-e nyúlni a Londonnak járó különleges visszatérítéshez, amely jelenleg évi 5,3 milliárd eurót tesz ki?

A huszonötök – London kivételével – felszámolnák a briteknek járó különleges visszatérítést, amelyet még 1984-ben harcolt ki Margaret Thatcher akkori kormányfő. A brit érvelés lényege: ha a visszatérítést – amely egyébként 2013-ra 7,1 milliárd euróra kúszna fel – megszüntetnék, úgy London lenne a huszonötök legnagyobb befizetője, noha nem Nagy-Britannia a leggazdagabb tagállam. London tehát a különleges visszatérítést vétó árán is hajlandó megvédeni, de nem világos, belemegy-e a kompromisszumos luxemburgi javaslatba, amely 4,6 milliárdos értéken egy darabig befagyasztaná azt.

Jacques Chirac francia elnök „az EU jelenlegi nehéz helyzetében a szolidaritás gesztusát” várja el Londontól. A visszatérítés legnagyobb kárvallottjai a franciák – miközben ők a Londonban harminc éve következetesen szapult közös agrárpolitika legnagyobb haszonélvezői is. London ezért a 2002-es Schröder–Chirac agrármegállapodásban rögzített elv megbontását várja. E szerint ugyanis 2013-ig érinthetetlenek az agrárpénzek, s a durván ezermilliárd eurós hétéves büdzsé legalább harmadát teszik ki. A britek kifogásolják, miért kell ekkora áldozatot hozni a lakosság mindössze öt százalékát foglalkoztató ágazatért.

Tony Blair kormányfő minapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha nem lenne a visszatérítés, Nagy-Britannia nettó uniós hozzájárulása a francia befizetés 15-szöröse lett volna csak az utóbbi tíz évben. Megfogalmazása szerint a visszatérítés célja korrigálni az uniós pénzek „egyébként meglehetősen méltánytalan elosztását”. Gordon Brown brit pénzügyminiszter Franciaország címére intézett éles hangú nyilatkozatában azt mondta: az EU előtt álló valós problémák elkendőzésével ér fel, ha valaki azt állítja, hogy az uniós alkotmányról tartott népszavazások bukásának vagy a 10 százalékos európai munkanélküliségnek a brit visszatérítés az oka. Szerinte Chirac francia államfőnek nincs oka panaszra a brit visszatérítés miatt, amikor Franciaország csak agrártámogatás formájában még 2013-ban is várhatóan 9 milliárd eurót kap a közös kasszából.

A Bliarrel szinte egy időben tett nyilatkozatában a francia elnök is merevnek mutatkozott. Jelezte, Párizs ragaszkodik a közös agrárpolitika területén korábban elért megállapodáshoz, amelynek lényege, hogy 2012-ig nem változtatnak az agrártámogatások rendszerén. Ennek legfőbb haszonélvezői a francia gazdák, és Chirac egyértelművé tette: Párizs nem tudja elfogadni a termelőinek jutó közvetlen támogatások csökkentését. (m, ek, -nák)