Egy negyvenötmilliós kisebbség

„Minden nyelvi közösségnek joga van eldönteni, hogy nyelvének milyen mértékben kell jelen lennie mint használatos nyelvnek és mint tanulmány tárgyának az oktatás minden szintjén, így az iskolai előkészítő, elemi, középfokú, technikai és szakoktatásban, valamint az egyetemi és felnőttoktatásban” – ez az idézet pedig már a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából való.

A szép szavak és nemes szándékok ellenére nemcsak tájainkon, hanem Nyugat-Európában sem egysíkú és nem mindenütt megoldott a kisebbségek nyelvhasználatának kérdése. A nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kiterjedt lehetőségeket biztosító, követendő példáktól a kisebbségi jogok el nem ismeréséig szinte minden előfordul Európában, ahol 45 millióra tehető a kisebbséginyelv-használók száma.

Az Európai Unió nyelvi sokszínűségéért tevékenykedő, Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodája (EBLUL) vezetői kedden találkoztak Pozsonyban a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőivel. Az EBLUL az Európai Unió tagországaiban élő kisebbségek nyelvének védelmét szolgáló szervezet, költségvetését az Európai Unió biztosítja, székhelye Brüsszelben van. A konferencián Bojan Brezigar, az EBLUL elnöke ismertette az uniós országokban már működő Tagállami Bizottságok tevékenységét, a kisebbségi nyelvek védelmében kialakított politikákat. Az Európai Unió 2004. májusában történő bővítését követően, a csatlakozó országokban élő kisebbségek előtt is megnyílik majd az EBLUL brüsszeli irodája. A szlovákiai tagszervezetnek jövő májusig kellene megalakulnia, és az ország csatlakozása után teljes jogú tagként vehetne részt az Európai Unió kisebbségi nyelvvédelmi programjaiban. Pozsony után az EBLUL vezetői Szlovéniában és Lengyelországban találkoznak majd az Európai Unióhoz csatlakozó országokban élő kisebbségek képviselőivel, a közös nyelvvédelmi politikák kialakítása érdekében, hiszen – ahogy az EBLUL elnöke rámutatott – az EU keleti bővítése új kihívások elé állítja a kisebbségi nyelvek egyenjogú használatáért kardoskodó aktivistákat is.

Bojan Brezigar a pozsonyi tanácskozáson felhívta a figyelmet, az Európai Uniónak nincs sem egységes kisebbségpolitikája, ebből következően pedig nem rendelkezik egységes előírás vagy jogi norma a kisebbségi nyelvek használatáról sem. „Ezt a feladatot az egyes tagállamok hatáskörében hagyta az EU. Az unió készülő alkotmányos szerződése sem tartalmazza a kisebbségek védelmét, mindössze a diszkriminációt tiltja, és a sokszínűség mellett foglal állást.”

Bojan Brezigar szerint előrelépést jelentett a nyelvi kisebbségek védelmében az Európai Unió oktatásügyi miniszterei által tavaly elfogadott dokumentum, amely – politikai nyilatkozatként első ízben – kimondja, valamennyi európai nyelv egyenértékű. Idén júliusban látott napvilágot a nyelvtanulásról és a nyelvi sokszínűség megőrzéséről szóló akcióterv. Egy szeptemberben elfogadott európai parlamenti határozat felszólítja az Európai Uniót, hozzon létre egy külön akcióprogramot a regionális vagy kisebbségi nyelvek megőrzése és fejlesztése érdekében, valamint egy hivatalt, amely felügyelné ennek az akciótervnek a végrehajtását.

Az EBLUL elnöke pozitívan értékelte a tényt, hogy az EU alkotmányos szerződésének preambuluma is említi a diverzitás fontosságát. „Bár ez korántsem tekinthető elégséges intézkedésnek, mindenképpen megalapozza az Európai Unió jövőbeni kisebbséginyelv-politikáját” – mutatott rá Brezigar.

„Az Európai Unió tisztségviselői semmit sem tudnak a kisebbségi nyelvekről” – szögezte le az EBLUL elnöke, hozzátéve, szervezetük szemináriumok, képzések és információszolgáltatás formájában igyekszik változtatni ezen a tarthatatlan állapoton, és bizonyos politikai lobbitevékenységet is folytatnak. (jéel, m, i-t)

Ajánlások, egyezmények, nyilatkozatok

Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (ENSZ, 1992)

a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (Európa Tanács, 1992)

az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201. számú ajánlása (ET, 1993)

Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (ET, 1995)

a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Nyelvi Jogok Világkonferenciája, 1996)

a Nemzeti Kisebbségek Oktatási Jogairól Szóló Hágai Ajánlások és Értelmező Megjegyzések (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, 1996)

Ajánlás a kisebbségek felsőoktatásban való részvételéről (ET, 1998)