A magyar kormány ugyan az utolsó pillanatig fenntartotta vétófenyegetését az orosz szankciók meghosszabbításánál, végül ma megszavazta azokat Brüsszelben. Cserébe az Európai Bizottság megígérte, figyelemmel kíséri a magyar energiahelyzetet. Orbán Viktor december óta fékezte a döntés meghozatalát.
Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken is kilátásba helyezte, hogy Magyarország megvétózza az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, ami komoly feszültséget keltett Brüsszelben. A hétvégén Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt írta:
Ha Orbán Viktor valóban blokkolja az európai szankciókat a háború szempontjából kulcsfontosságú pillanatban, akkor teljesen egyértelmű lesz, hogy ebben az Európa biztonságát és jövőjét érintő nagy játszmában Putyin csapatában játszik, nem a miénkben. Ennek a ténynek minden következményével együtt.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még önmagához mérten is durván reagált a lengyel miniszterelnök szavaira, kijelentette, „lehet, hogy ezt egy Soros-ügynöknek nehéz megértenie, de ha már csapatokról van szó, akkor mi a magyar csapatban játszunkˮ
Beérik a látszatintézkedéssel
A magyar kormány az energiaellátás biztonságára és az ukrajnai gáztranzit leállására hivatkozott, miközben az Európai Bizottság már kész tervvel állt elő, hogy egy látszatintézkedéssel feloldja a budapesti blokkolást.
A látszatintézkedés lényege: a szankciók szövegébe beemeltek egy már korábban elfogadott nyilatkozatot, amely az energiaellátás biztosításáról szól.
A lépés valójában Robert Fico szlovák miniszterelnök korábbi tárgyalásainak eredménye volt: Brüsszel megígérte, hogy létrehoz egy monitoring testületet, és garantálja a térség energiabiztonságát.
A nyilatkozatban jelzik, hogy az ukrajnai gázvezetékrendszeren keresztül történő európai gázellátás Ukrajna nemzetközi kötelezettsége. Ezt egyébként az ukránok nem vitatják. Eközben alternatív megoldások is felmerültek: Ukrajna azeri gáz Magyarországra és Szlovákiába irányítását javasolta, feltéve, hogy ebből a Kreml nem profitál. Törökország is jelezte, hogy kész tranzitországként fellépni.
235 milliárd euró volt a tét
Január 31-én lejárnak az EU Oroszországot érintő szankciói. Ha a magyar kormány fenyegetését betartotta volna, akkor Európa Ukrajnát segítő politikájának alapja esne szét.
2022 február óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU 15 szankciós csomagot fogadott el egyhangúlag – a magyar kormány támogatásával. A szankciókat azonban fél évente meg kell hosszabbítani, ami eddig csak jogi formalitásnak tűnt.
Az uniós intézkedések mintegy 2400 személyt és orosz céget szankcionálnak. Minden szankcionált személy és cég közvetve vagy közvetlenül támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját, válaszul az EU-ban tartott vagyonukat befagyasztották, uniós polgároknak és cégeknek pedig tilos velük kereskedni. Emellett az unió számos kereskedelmi szankciót vezetett be, például az orosz hadsereg által használt eszközök kivitelét vagy orosz nyersanyagok behozatalát is korlátozták.
Ha e hónapban sem sikerült volna megegyezni a szankciók meghosszabbításáról, akkor a szankcionált személyek és cégek befagyasztott vagyona – közel 25 milliárd euró, ill. az Orosz Központi Bank Európában tartott 210 milliárd eurója vált volna azonnal elérhetővé a Kreml és támogatóik számára.
(Portf., Npsz, hvg)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.