Dőlő dominók: populisták tarolhatnak Európában

Európában egy év alatt öt dominó dőlhet el Nagy-Britannia és az USA után, abban az értelemben, hogy öt olyan szavazás lesz, amely a populista erők és politikusok előretörését hozhatja a hagyományos elittel szemben. Minden népszavazásnak, választásnak két fő témája lesz: a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése, a középosztály süllyedése és a bevándorlás. A voksolások végeredményét lehetetlen előrejelezni. A brexit és az USA-elnökválasztás bebizonyította, a közvélemény-kutatások alulbecslik a szélsőséges, nacionalista programok vagy jelöltek támogatottságát.

Brit nyitány. Ha sorra vesszük a referendumokat és választásokat, akkor a brit függetlenségi népszavazás kívánkozik az első helyre. A választók nem hallgattak a kormányra, a jegybankra, az IMF-re, a NATO-ra vagy az USA elnökére, Barack Obamára, akik, amelyek mind-mind erősen javallották, hogy tegyék az X-et az EU-ban maradás mellett. Trump keddi győzelmét Nigel Farage, a brit függetlenségi párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, hogy nagyvállalatok, a nagybankok és a hagyományos politikai elit „gonosz” szövetsége a végéhez közeledik.

Jönnek az olaszok. A Nyugat 3. eldőlő dominója Olaszország lehet, ahol december 4-én rendeznek népszavazást az alkotmány módosításáról. A változtatás célja stabilabbá tenni a kormányzást, Matteo Renzi miniszterelnök azt ígérte, lemond, ha elbukik a javaslata. A felmérések szerint kis különbséggel vesztésre áll. Ha bukik, és ezért előrehozott választások lesznek, akkor jöhet Beppe Grillo volt humorista Öt Csillag mozgalma. Az Öt Csillag népszavazást akar Itália eurótagságáról.

Második forduló Ausztriában. Ugyancsak december 4-én lesz a választási rendszer hibája miatt megismételt osztrák elnökválasztás. Bár Ausztriában a kancellár kezében van a tényleges hatalom, az elnök személyében a második világháború óta először kerülhet hatalomra Nyugat-Európában szélsőjobboldali politikus. A zöld és a radikális jobboldali jelölt közt túl kicsi a különbség ahhoz, hogy meg lehessen jósolni a szavazás kimenetelét.

Holland menet. Hollandia nyitja a jövő évi európai választási sorozatot március 15-én parlamenti szavazással. Az országban tíz éve erős a radikális jobboldal, ugyanakkor aligha kerülhet hatalomra. Hiába halad fej fej mellett az élen Mark Rutte Liberális pártja és Geert Wilders iszlámellenes Szabadságpártja, Rutte kijelentette, nem lép koalícióra Wildersékkel. A Szabadságpárt a brit referendumot másoló függetlenségi, azaz nexit-népszavazást akar.

Francia kérdés. A radikális unió- és bevándorlóellenes francia Nemzeti Front kiválóan szerepelt az elmúlt évek helyhatósági választásain, és esélye van arra, hogy elnöke, Marine Le Pen megnyerje a május 7-ei elnökválasztást. A baloldali Francois Hollande államfő a francia történelem legnépszerűtlenebb elnöke.

Németország még ellenáll. Az unió vezető országában szeptemberben lesznek parlamenti választások. Jelenleg az ország viszonylag ellenáll a populista nyomulásnak. Ám az euroszkeptikus, bevándorlóellenes Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke, Frauke Petry örült Trump sikerének. Szerinte ez is bizonyítja, nem kell hinni a pártot csak 15–20%-ra mérő felméréseknek. Angela Merkel decemberben közli, hogy indul-e kancellári posztért. (Napi.hu, ú)