Danyilov: nincs nagyszabású hadművelet Ukrajna ellen, de vannak provokációk

A tisztségviselő megjegyezte, hogy provokációk már eddig is folyamatosan történtek. Ugyanakkor "merész és masszív provokációnak" minősítette a csütörtökön történteket, azt, hogy a szakadár Donyec-medencei területek felől jelentős számú tüzérségi támadást intéztek a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldala ellen. Szerinte a célja ennek az volt, hogy Kijevet rákényszerítsék arra, hogy "katonai eszközökkel erőteljesen reagáljon", majd mindezért a felelősséget az ukrán félre hárítsák.

Figyelmeztetett arra, hogy bármennyire is nehéz, Kijevnek meg kell őriznie a nyugalmát, nem szabad "bedőlnie" a provokációknak.

Danyilov szerint az ukrán hadsereg most motivált, és készen áll minden forgatókönyvre. "A Stinger- és Javelin-rakéták, amelyekkel fel lett fegyverezve, lehűtik az oroszok lelkesedését nagyszabású háború megindítására" - tette hozzá az RNBO vezetője.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pedig leszögezte, hogy Kijev tartja magát a minszki megállapodásokhoz és a nemzetközi humanitárius jog normáihoz, a hadsereg nem tervez támadó műveletet a Donyec-medencei szakadár területek ellen, és nem készül civil objektumok ágyúzására sem.

"Cselekedeteink pusztán védekező jellegűek" - szögezte le. Hozzátette, hogy a térségben kialakult helyzetért a megszálló állam, Oroszország viseli a felelősséget. "Minden kár, amely az ideiglenesen megszállt területeken esetlegesen emberekben vagy  infrastruktúrában keletkezik, provokációnak minősül" - jelentette ki.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a parlament pénteki plenáris ülésén közölte, hogy Ukrajna titkosszolgálati adatokat kap nemzetközi partnereitől, és szorosan figyeli határait. Ezek alapján az orosz csapatok visszavonása nincs megerősítve, de a teljes körű invázió lehetősége alacsony - jelentette ki. Elmondta, hogy jelenleg Ukrajna határai közelében mintegy 129 ezer fős a szárazföldi csapatok létszáma, a haditengerészeti és légi erőkkel együtt pedig körülbelül 149 ezer.

A Rejting neves ukrán közvélemény-kutató központ legfrissebb, február 16-17-én végzett felmérése szerint jelentősen megnőtt az elmúlt két hónapban Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága a lakosság körében. Míg a múlt év végén ez 55-58 százalékos volt, mostanra 62 százalékra emelkedett, ami 2014 óta a legmagasabb arány. A NATO-csatlakozást most a megkérdezettek 30 százaléka utasította el.

Ukrajna európai uniós törekvéseinek még ennél is magasabb a támogatottságuk: 68 százalék áll mellette, és 28 százalék ellenzi.

Az elemzők rámutattak arra, hogy egyre kevesebben hisznek az országban egy Ukrajna elleni nagyszabású orosz hadművelet megindulásában. A mostani felmérésben részt vevők 19 százaléka véli úgy, hogy ennek nagy a valószínűsége, míg 33 százalékuk közepesre, 20 százalékuk alacsonyra tette az esélyét, 25 százalékuk szerint pedig ez egyáltalán nem következik be. Néhány nappal korábban végzett felmérésükben még 28 százalék tartotta nagyon valószínűnek, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát.

Ezzel egy időben nőtt az ukrán fegyveres erőkbe vetett bizalom: 58-ról 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy Ukrajna képes visszaverni a támadást, ha bekövetkezne orosz invázió - mutattak rá a szakértők.

Az ukrán Egyesített Erők parancsnokságának közleménye szerint pénteken, éjféltől a délelőtti órákig 20 tűzszünetsértést követtek el a Donyec-medencében az "orosz megszálló erők", ebből 15 esetben a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyvereket vetettek be. Az ukrán erők nem szenvedtek veszteséget.