Dánia, a "konszenzus specialistája" az EU soros elnöke

Dánia nem tagja az euróövezetnek, sőt, a belépés hosszabb távon sem áll szándékában, éppen ezért fő feladatának tartja az együttműködés és a közös megegyezés támogatását mind a 27 EU-tagország között.

Az 5,6 millió lakosú skandináv ország kormányának szembe kell néznie az euróövezeti államdósság-válság várható fejleményeivel és következményeivel, miközben maga is a közé a kilenc ország közé tartozik, amelyek - Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország - gondolkodási időt kértek az EU legutóbbi, december 9-i csúcsértekezletén, amikor az euróövezeti országok elhatározták, hogy márciusig az EU alapszerződésén kívül, államközi megállapodásban szigorítják a közös gazdasági kormányzás egyes elemeit.

Dánia azonban "hidat akar építeni a 17-ek és a 27-ek között" - mondta Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök egyik év végi nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a konszenzusteremtés "dán specialitás".

A dán kormány európai ügyekért felelős minisztere, Nicolai Wammen azt mondta, hogy a dán elnökség első számú feladatának, úgyszólván "küldetésének" tekinti "egyesíteni az euróövezeten belüli országokat az euróövezeten kívüli országokkal".

A miniszter Nagy-Britanniát is "az európai család nagyon aktív tagjaként" szeretné látni.

A december 9-i csúcsértekezleten a brit kormány nem kért haladékot, hanem végérvényesen úgy döntött, hogy kimarad a tervezett államközi megállapodásból, habár küldöttei megfigyelőként jelen vannak és lesznek minden ezzel kapcsolatos tanácskozáson.

Az EU soros elnöksége már nem az, ami volt, mióta a lisszaboni szerződés 2009-ben hivatalos EU-intézménnyé minősítette az Európai Tanácsot, a tagországok állam- és kormányfőinek testületét. Azóta az Európai Tanács az EU fő politikaalakító szerve, és e testületnek állandó elnöke van. Az Európai Tanács azonban közvetlenül nem alkot jogszabályt, nem ír alá nemzetközi szerződéseket, nem hagyja jóvá az EU költségvetését. Ezek a feladatok továbbra is a hagyományos miniszteri tanácsokra, vagyis az Európai Unió Tanácsa keretében együttműködő szakminiszterekre várnak - részben az Európai Parlamenttel közösen -, és az ő munkájuk szervezésében, összehangolásában a soros elnökség szerepe alapvető.

Egyre intenzívebb tárgyalások várhatók az EU 2014-2020-as költségvetési keretéről: ebben is szükség lehet a dán közvetítési stílus esetleges csodatetteire.

A dán elnökség másik kinyilvánított célja a megújítható energiaforrások, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés összefüggéseit sulykolni az európai fejekbe.

"Minden energiahatékonyságra költött euró európai munkahelyeket ment meg és teremt. Minden euró, amelyet olajimportra költenek, kimegy Európából. Ezért a 'zöld napirend' az európai együttműködés egyik legfontosabb része" - mondta a dán klíma-, energia- és építésügyi miniszter, Martin Lidegaard.

A dán elnökség feladata lesz megtárgyalni új kereskedelmi megállapodásokat Japánnal, Kanadával, Indiával és Tunéziával, ugyanakkor gondot akarnak fordítani az EU külső határai és a bevándorlás jobb ellenőrzésére is.