<p>Érthetetlen és megdöbbentő Deme Gábor feltételezett tette annak fényében, hogy bár az iskola vezetői észlelték, hogy hiányzik pénz a könyvelésből, és Demének ehhez köze lehet, mindenekelőtt mégis házon belül szerették volna ezt tisztázni vele; főként a meggyilkolt iskolaigazgató volt az, aki hangoztatta: nem akarja kettétörni a férfi életét - mondta az alapítványi iskola kuratóriumának elnöke.</p>
Csepeli kettős gyilkosság: a kuratórium érthetetlennek tartja
Weszelovszky Károly, a Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány kuratóriumának elnöke a sajtóban megjelent téves információkat kívánta tisztázni, ezért nyilatkozott több orgánum mellett az MTI-nek.
Az ügy hátterével kapcsolatban elmondta: feltűnt az alapítványnak a múlt év végén, hogy néhány dolog nem megy zökkenőmentesen. Ezért december elején felkérte Takács Józsefet, az iskola igazgatóját, hogy számoljon be a kuratóriumnak az iskola működéséről. Tájékoztatást kért többek közt az elméleti és gyakorlati órákról, a tanárok túlóra-elszámolásairól, juttatásokról, gépkocsi-használatról. Takács József ezeket a kérdéseket átadta Deme Gábornak, aki szakmai igazgató volt, és az időközben felfüggesztett Kovács Ildikónak, a gazdasági felelősnek, hogy az eredményekről ők tájékoztassák a kuratóriumot.
Miután letelt a kiszabott pár napos határidő, válasz pedig nem érkezett a két vezetőtől, az igazgató és helyettese Papp László maguk kezdtek el vizsgálódni. Ekkor derült ki, hogy valóban vannak hiányosságok, amit Takács József tisztázni szeretett volna Deme Gáborral. A meggyilkolt igazgató a tizenöt napos téli szünet előtt kérte el a könyvelést, és az alatt az egészet átnézte. Ekkor jutott bizonyos következtetésekre, amelyet egy találkozón kívánt megbeszélni Demével. Erre január 6-án került sor. Itt jelen volt Takács József, Deme, és az iskola jelenlegi megbízott igazgatója, Kosik György.
Takács József ekkor előadta a problémát, amelyet Deme vitatott. A férfit már a téli szünet alatt felfüggesztették állásából a hiányosságok kivizsgálásáig. Nem igaz tehát az az állítás, hogy Demét elbocsátották volna - mondta Weszelovszky Károly. Sőt, nem az volt a céljuk, hogy rendőrségi ügyet csináljanak belőle. Épp Takács József volt az, aki a leginkább hangoztatta, hogy nem akarja kettétörni Deme életét. Ezért a vezetők azt is elfogadhatónak tartották volna, ha megegyeznek, és Deme visszafizeti a hiányt. Az elnök szerint hozzávetőlegesen 4-5 millió forintról van szó.
Három alternatívát is felajánlottak a férfinak arra esetre, ha valóban bebizonyosodott volna, hogy köze van a pénz eltűnéséhez: a bűnösség fokozatától függően visszaminősítették volna tanárnak, közös megegyezéssel távozott, vagy elbocsátották volna. Deme az első kettő mellett gondolkodott. Weszelovszky Károly épp emiatt tartja érthetetlennek a gyilkosságot, hiszen nem akarták a férfi vesszőfutását. Mint mondta: ő csak arra tud gondolni, hogy a rangra vágyó Deme Gábort már ez is sértette.
A bűntény másik érthetetlen momentuma a ravaszt meghúzó Kun Tamás tettének mozgatórugója. A férfi portásként dolgozott az iskolában, ahová túlkoros, nehezen kezelhető tanulók járnak. Többek közt az volt a feladata, hogy megakadályozza, hogy a diákok a szünetekben összeverekedjenek. Az elnök szerint nem igaz az a hír, hogy a férfi a csepeli rendőrkapitányság embere lett volna, ahogy az sem, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgozott volna. Őrnek jelentkezett az iskolába és épp őt választották ki. Az sem igaz, hogy oktatói feladatokat látott volna el, egyfajta "pedellusként" tevékenykedett.
Kun tette érthetetlen az elnök számára, őt ugyanis senki nem vádolta vagy gyanúsította az eltűnt pénzekkel kapcsolatban, és ezért - a hírekkel ellentétben - felfüggesztve sem volt. Betegszabadságon volt, amiért Takács József egy levél tanúsága szerint jobbulást és boldog új évet is kívánt neki.
Weszelovszky Károly elmondta: Demét és Kunt gyakran látták együtt, a férfi szinte testőrként követte Demét. Takács József elmondása szerint akkor is az iskola előtt várta Demét, amikor a január 6-i megbeszélés zajlott. A bizonyos január 6-i találkozó előtt furcsa esemény történt. Deme még 3-án "kikönyörgött" az igazgatótól egy találkozót másnap vasárnapra. Takács József nem egyedül ment, hanem Papp László és még két személy is volt vele. Ám hiába várták egy órán keresztül Demét, nem jelent meg. Szemtanúk a férfit azonban látták Kun Tamással az iskolához közeli buszmegállóban, amint elsiettek - mondta az elnök.
Az elnök a kuratórium tagjainak személyét ért vádakat is tisztázni szerette volna. Mint mondta: hazugság, hogy az iskola "egy MSZP közeli pénzmosoda" lenne, és hogy ő, vagy a kuratórium tagjai bármelyik párthoz kötődnének. Az iskolával kapcsolatosan anyagi javakban nem részesülnek. Különösen sérelmesnek tartja a Papp Lászlóval kapcsolatos találgatásokat, és kijelentette: nevelt fia még csak nem is szimpatizált egyik párttal sem. Hangsúlyozta: nem politikai leszámolásról van szó. Nagy Henrik, az alapítvány jogi képviselője elmondta: jogi lépéseket tesznek mindazon újságokkal, illetve televíziókkal szemben, akik politikai leszámolásként, illetve második Zuschlag-ügyként próbálják beállítani a két köztiszteletben álló tanár tragikus halálát.
Az elnök az iskola finanszírozásával kapcsolatban elmondta: kizárólag állami normatívából gazdálkodnak, évente körülbelül 120 millió forint a költségvetésük, ami úgy jön ki, hogy a 620 tanuló után fejenként 200 ezer forint jár az iskolának. Önkormányzati támogatást nem kapnak, hat év alatt egymillió forintot pályáztak meg sikeresen.
Az intézményben általános iskolai és szakképzés zajlik. Az elnök kiemelte: az intézmény nem szegregált, és bár sokszor nehéz rendet tenni, a diákok tisztelik, megbecsülik tanáraikat. A gyerekek is gyászolnak: a gyilkosság óta nem történt verekedés és rendbontás - tette hozzá. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.