Cseh–szlovák–osztrák együttműködési fórum – Visegrád konkurenciája?

A szerző, Dariusz Kalan szerint az új fórum lehet egy, az infrastrukturális és energetikai kapcsolatok javításán fáradozó lokális platform, az Európai Unióban a baloldali gazdasági doktrína érvényesítésére törekvő projekt, vagy akár egy oroszbarát "élcsapat" is. A meghirdetett akcióterv, benne az Európai Tanács ülései előtti konzultációkkal, olyan széles körű, hogy a V4-es együttműködés megkettőződésének is tekinthető - vélte.     A slavkovi barokk palotában január 29-én aláírt nyilatkozatban szó van infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekről, ifjúsági foglalkoztatásról, határokon átnyúló kapcsolatokról, az európai integráció társadalmi dimenziójáról és az EU szomszédsági kapcsolatairól. Az aláírók elhatározták, hogy évente találkozni fognak, a következő csúcsot Szlovákiában tartják. A munkát egy háromoldalú, valószínűleg külügyminiszter-helyettesi szintű munkacsoport fogja összehangolni.     A háromoldalú együttműködés cseh-osztrák közeledéssel kezdődött, amelynek jelképes nyitánya Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök 2014. júniusi bécsi látogatása volt. Ezt Werner Faymann osztrák kancellár egy hónappal később viszonozta Prágában. Tárgyalásaikat a két ország magas rangú illetékeseinek egész sor tárgyalása követte. 2014 második félévében Sobotka többször találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is. Éppen a cseh fél ajánlotta Szlovákiának, hogy csatlakozzon a fórumhoz.     A slavkovi nyilatkozat kidolgozója Petr Drulák cseh külügyminiszter-helyettes, a prágai IIR elemző központ volt igazgatója, aki régóta "új nyitást" szorgalmaz a Csehország déli szomszédaival fennálló viszonyban. A cseh-osztrák együttműködésre vonatkozó víziója jóval becsvágyóbb volt, mint ami végül az aláírt nyilatkozatban megfogalmazódott. Elképzelése szerint a szorosabb cseh-osztrák együttműködés ösztönzést adhatna a szövetség más országokra - nemcsak Szlovákiára, hanem Szlovéniára és Horvátországra - való kiterjesztésére is. Ezáltal növelni lehetne Prága befolyását a Nyugat-Balkánon, amit geopolitikai, történelmi, kereskedelmi és társadalmi okokból a cseh külpolitika prioritásként kezel.     A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) átvette a politikailag független Drulák kezdeményezését, bár nem feltétlenül a nagy regionális front létrehozására vonatkozó elgondolást részesíti előnyben, hanem olyan saját külpolitikai stratégiát keres, amellyel megkülönböztethetné magát jobbközép elődeitől. A cseh konzervatívok kudarcba fulladt kezdeményezése helyett, hogy euroszkeptikus alapon szövetséget hozzanak létre Nagy-Britanniával az EU-ban, a cseh szociáldemokraták uniós párttársaikkal együttműködve a szociális reformok megvalósítása mellett köteleznék el magukat.     Prága számára lényegbevágó az energetikai és infrastrukturális kapcsolatok javítása Béccsel és Pozsonnyal. A Prága és Bécs közötti 300 kilométeres távolság gépkocsin csaknem 5 órát vesz igénybe, mert nincs közvetlen autópálya a két főváros között. Szlovákia Közép- és Dél-Morvaország és a szomszédos szlovák régiók között szeretne autópálya-összeköttetést teremteni. A csehek számára fontos az is, hogy hozzáférést kapjanak az ausztriai Baumgarten gáztárolójához, aminek köszönhetően nemcsak saját energiabiztonságuk növekedne, hanem a Nyugatnak is eladhatnának gázt. A Lanzhot és Baumgarten közötti interkonnektor építése, melynek megnyitását 2017-re tervezték, azonban késedelmet szenved.     A cseh-osztrák közeledésben az osztrák fél fogadókészsége okozott meglepetést. A két ország kapcsolatai a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben inkább hűvösek voltak. Problémát okoztak többek között a csehországi "megélhetési bevándorlók", a Benes-dekrétumokból eredő történelmi ellentétek, valamint az osztrák határtól néhány tucat kilométerre épülő temelíni atomerőmű. Ausztria a szocialista kormányok alatt következetesen folytatta a "hídépítés" politikáját az EU és Oroszország között. Elkötelezte magát az Ukrajnát elkerülő orosz gázvezeték építése mellett, halogatta az oroszellenes szankciók bevezetését, és néhány gesztust is tett Putyinnak. A leglátványosabb ezek közül az orosz elnök 2014. júniusi bécsi munkalátogatása volt, amelynek során aláírták a Déli Áramlat ausztriai szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.     Bécs potenciális szövetségeseknek tekintette az EU-n belül Csehországot és Szlovákiát, amelyek szintén vonakodtak a Moszkva elleni szankcióktól. És bár egy szankcióellenes koalícióról az EU-n belül korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszélt, az ideológiai különbségek és az osztrák cégeket és bankokat sújtó restriktív magyar gazdaságpolitika miatt a magyar miniszterelnök részvétele a megállapodásban Faymann számára inkább nem kívánatos - vélte az elemző. Rövid távon ez tovább mélyíti Budapest elszigeteltségét a nemzetközi színtéren, hosszabb távon viszont nem zárható ki, hogy Magyarország nem hivatalosan csatlakozik az együttműködéshez - tette hozzá.     Bár az aláírók hangsúlyozták, hogy a slavkovi háromszög nem jelent konkurenciát a visegrádi csoporttal szemben, létrejötte fejfájást okozhat a V4-eknek. Lengyelországnak nem kellene alábecsülnie az új kezdeményezést, mert a párbeszéd elmélyítése Ausztriával a térség összes országa számára hasznos lehet - zárta elemzését a varsói intézet.      http://www.pism.pl/publikacje/biuletyn/nr-18-1255