Cseh egészségbiztosítók és a bővítés

Prága. Átlagosan nyolcszor-kilencszer kerül többe a cseh egészségbiztosítóknak egy-egy cseh páciens kezelése az Európai Unió tagállamaiban, mint Csehországban.

Bár a cseh állampolgárok külföldi kezelése egyelőre igen ritka, Prágában azt hangoztatják, a biztosítóknak fel kell készülniük arra, hogy 2004 májusától – Csehország és néhány más kelet-európai ország csatlakozásának tervezett dátuma – megnő az ilyen esetek száma. Ezt erősíti az európai bíróság azon nyilatkozata is, miszerint az Európai Unió állampolgárainak bizonyos feltételek mellett joguk van kezeltetniük magukat a szervezet bármely más tagállamában, s ezt a kezelést egészségbiztosítójuknak meg is kell fizetnie. A cseh egészségbiztosítók azzal számolnak, hogy ez a helyzet nagyobb anyagi terheket ró rájuk, megnövekednek kiadásaik, s ezért már most azon gondolkodnak, hogyan oldják meg a várhatóan felmerülő gondokat. „Ha pácienseink nagyobb számban igényelnék a külföldi gyógykezelést, például egyes műtéteket, úgy az a veszély fenyeget, hogy erre egyszerűen nem lesz pénzünk, fedezetünk” – nyilatkozta a témával kapcsolatban Jiřina Musílková, a Všeobecná zdravotní pojišťovna igazgatója. Csehországban ez a legnagyobb egészségügyi biztosító, a tízmilliós ország lakosságának mintegy 75 százalékát mondhatja ügyfelének. „A jövő évi terveink között súlyos kockázati tényezőként szerepel a külföldi gyógykezelések lehetőségének esetleges gyors kibővülése” – szögezte le Vladimír Kothera, a kisebb egészségbiztosítók közé tartozó Metal Aliance igazgatója. Hasonló módon látja a helyzetet a többi biztosító képviselője is. Rámutatnak arra is, hogy jelenleg még csak megbecsülni is nehéz, hogy a lehetőségek megnyílása után vajon hányan fognak akarni élni a külföldi gyógykezeléssel.

Általános a vélemény, hogy míg a cseh állampolgárok nyugat-európai gyógykezelése magasabb kiadásokat s a jelenlegi pénzügyi arányok szerint veszteségeket okozna az egészségbiztosítóknak, addig a kelet-európai állampolgárok csehországi gyógykezelése éppen ellenkezőleg, nyereséges üzlet lehetne, s valamit hozhatna a konyhára. Prágában gyakran hallani: Szlovákiában vagy Lengyelországban ezen a területen alacsonyabbak az árak, s ezen országok állampolgárai már eddig is elég gyakran kezeltették magukat a cseh kórházakban, egészségügyi intézményekben. Természetes, hogy ezen a téren is nagyon nehéz reális prognózisokat felállítani.

A betegek növekvő mobilitása olyan kérdés, amely nemcsak a cseheket, de a többi, az Európai Unióhoz csatlakozni készülő ország illetékeseit is foglalkoztatja. Szeptember második felében a Prágához közeli Senohrabyban ezért cseh kezdeményezésre tanácskozást tartott az EU-hoz csatlakozó országok, illetve néhány tagország egészségügyi tárcájának minisztere, akik ezen a fórumon a nemzeti egészségügyi rendszerek szélesebb körű nemzetközi összehangolását sürgették. „Az Európai Unióban az egészségügy ugyan jelenleg nemzeti hatáskörben van, de a kérdés egyre jobban felértékelődik, s előbb vagy utóbb a szervezeten belül is közelíteni kell a betegellátó, valamint a finanszírozó rendszereket” – nyilatkozta az Új Szónak a tanácskozáson Kökény Mihály magyar egészségügyi miniszter.

A miniszterek a fórumon hangsúlyozták, a betegek mobilitása, tehát a más országokban való kezelése, olyan határokon átnyúló kérdés, amelyet európai szinten kellene kezelni. Ezzel kapcsolatban szóba került: el kellene érni és általánossá kellene tenni, hogy a biztosítók fizessék a betegeknek az olyan betegségek külföldi gyógyítását, amely a saját országukban valamilyen okok miatt nem lehetséges.

„Mindezek nagyon bonyolult kérdések, ráadásul komoly pénzekről van szó, s ezért nyilvánvaló, hogy ezeket egyik napról a másikra megoldani nem lehet. Még messze vagyunk ugyan attól, hogy kialakuljon egy közös társadalombiztosító és ellátó rendszer, de a fejlődésnek ez az iránya” – hangsúlyozta Kökény.

Marie Součková, a cseh egészségügyi tárca vezetője azt tervezi, hogy az első időszakban egyfajta központi listás rendszert vezetnének be. Ennek célja az lenne, hogy a műtétekre senkinek se kelljen túl hosszú ideig várakoznia. Ugyanakkor pontosan meghatároznák azt is, milyen műtétek vagy más gyógykezelések elvégzésére nincs valamilyen oknál fogva lehetőség Csehországban, s ezért indokolt azok külföldi elvégzése. A biztosítók így tiszta képet nyernének a betegek várakozásairól, s tervezni tudnák kiadásaikat.

A Cseh Köztársaságban jelenleg az a szabály, hogy külföldön csak rendkívüli esetekben gyógykezeltetheti magát az állampolgár. Általában azok kapnak külföldön kezelést, akik ott dolgoznak vagy szolgálati úton vannak. Ha lehetséges, akkor ezek a személyek is a nagyobb beavatkozásra hazautaznak. Ugyanakkor a biztosítók olyan külföldi kezelés költségeit is állják előzetes jóváhagyás alapján, amelyet Csehországban sehol sem lehet elvégezni.