Csak az EU elégedett a mutatvánnyal

ÖSSZEFOGLALÓ

Az EB a közlemény szerint úgy véli, Szerbia teljesítette az elsődleges feltételt, és megtette azokat a lépéseket, amelyek tartósan javíthatják kapcsolatait Koszovóval. A tárgyalások megkezdéséről szóló javaslatról nem az uniós külügyminiszterek tegnapi ülésén döntöttek, ez az állam- és kormányfők június végi csúcstalálkozójára vár.

A brüsszeli bejelentés előtt, ugyancsak tegnap a szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta a kormányfői szinten parafált szerb–koszovói megállapodást. A szerb kabinet utasította az illetékes tárcákat, kormányhivatalokat és szervezeteket, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egyezmény végrehajtásához.

A kormány döntése után a törvényhozásnak is szentesítenie kell a megállapodást, ami biztosra vehető, tekintettel a parlamenti erőviszonyokra és az ellenzéki Demokrata Párt támogatására. Az Észak-Koszovó kusza jogi helyzetét rendező brüsszeli egyezményt a koszovói parlament szintén tegnap és ugyancsak nagy többséggel hagyta jóvá. Hashim Thaci kormányfő azt hangoztatta, a paktum Koszovó békéjét és biztonságát szolgálja, szavatolja Koszovó szuverenitását, az alkotmány és a törvények érvényesítését az ország egész területén, illetve felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Thaci leszögezte: a 15 szakaszból álló egyezmény egyik pontja se kérdőjelezi meg az ország területi egységét.

A megállapodást mind Szerbiában, mind az albán többségű Koszovóban bírálta a nacionalista ellenzék. Az észak-koszovói szerbek politikai képviselői szintén elégedetlenek, Belgrád árulásáról beszélnek. Ivica Dacsics szerb kormányfő – aki rengeteg fenyegetést kap – tagadta, hogy Szerbia a megállapodásban elismerte volna a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó állami önállóságát, viszont az észak-koszovói szerbek bizonyos autonómiajogokat kapnak.

Megfigyelők ennek kapcsán rámutattak: az alapvető nemzetközi jogi dilemma az volt a tárgyalások során, hogy Szerbiának és Koszovónak valamilyen módon normalizálnia kell az egymáshoz fűződő viszonyt, miközben Szerbia nem ismeri el a tőle elszakadt Koszovó állami önállóságát, Koszovó viszont éppen az elismertséget tartja legfontosabbnak.

Egyébként nem valószínű, hogy az EU elsieti Szerbia felvételét. Például Horvátország, amely a tervek szerint ez év közepén válik az unió 28. tagjává, 2005-ben kezdte a csatlakozást célzó megbeszéléseket. (MTI, TASR, ú)