Cipruson át vezet a törökök útja az unióba

Törökországban tegnap tízezrek tüntettek – a kommunista párt felhívása nyomán – az uniós tagság, valamint Ciprus elismerése ellenReuters-felvételA megállapodás lényege egy mondatban: a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-án kezdődnek, ha Ankara még ezen időpont előtt aláírja az EU és Törökország vámunióját az integrációs szervezet tíz új tagállamára, köztük Ciprusra is kiterjesztő ankarai jegyzőkönyvet, s ezzel gyakorlatilag elismeri a földközi-tengeri szigetországot.

Nézzük az előzményeket. A 25 állam és kormányfőnek – köztük Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnöknek – sikerült közös álláspontot kialakítani, a Törökországnak szabott feltételt azonban Ankara nem fogadta el. Tegnap hajnalban először Silvio Berlusconi olasz kormányfő, majd pedig Jan-Peter Balkenede, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia kormányfője tárgyalt török partnereivel – eredménytelenül. Ezért a csúcs tegnapi programja is két órával később kezdődött, s a nap folyamán több egyeztetés folyt különböző szinteken és összetételben.

A csütörtöki megállapodások: a 2005. október 3-i időpontban már ekkor megegyeztek, de ennek feltételéül szabták Ciprus elismerését, méghozzá Ankara számára „megszégyenítő módon”, azonnali hatállyal. Ezt a török vezetők már csak a belpolitikai helyzet, a kialakult feszültség miatt sem akarták elfogadni. Abban szintén megállapodtak a huszonötök, hogy nyitott végű tárgyalásokról van szó, tehát befejezésük attól függ, hogyan halad Ankara a reformok útján. „Nincs garancia a tárgyalások lezárására” – jelentette ki a holland kormányfő. Eldöntötték azt is, hogy a tárgyalások végcélja a teljes jogú török csatlakozás. Nincs tehát szó köztes státusról – derült ki Balkenende éjszakai sajtótájékoztatóján. Korábbi hírek szerint több tagország azzal az állásponttal ült tárgyalóasztalhoz, hogy ne zárják ki annak lehetőségét, hogy Ankara esetleg megkülönböztetett partneri viszonyhoz jusson. Mindazonáltal utalt arra, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, további erőfeszítéseket tesznek arra, hogy Törökországot bevonják az uniós szerveződésbe.

Törökország 1963-ban kötött társulási szerződést az unióval, és a mostani határozat nyomán sem várható, hogy 2014-nél előbb teljes jogú taggá válik. Számos megfigyelő azonban azt sem zárja ki, hogy a tárgyalások 15–20 évig is eltartanak Ankarával. Az októberi időpontot brüsszeli találgatások szerint az uniós alkotmányról szóló franciaországi népszavazás magyarázza. Elképzelhető, hogy a referendumra csak szeptemberben kerül sor, és Párizs minden bizonynyal el kívánta kerülni, hogy a tárgyalások kezdése jelentősen befolyásolja a lakosság véleményét.

A külön munkavacsorán részt vett külügyminiszterek elsősorban a Közel-Kelet, Ukrajna és a kínai fegyverembargó témaköréről folytattak eszmecserét. Az első esetében újból leszögezték, jelentős esemény a január eleji palesztin elnökválasztás, amelyet az EU kész segíteni, a kínai–EU viszony kapcsán pedig a korábbi álláspontot hangsúlyozták ismét (eszerint Brüsszelben megvan a szándék a fegyverembargó feloldására, de az uniót változatlanul aggasztja az emberi jogok és a kifejezési szabadság kínai állapota). Ami Ukrajnát illeti, a miniszterek jelezték, hogy az EU készen áll a kapcsolatok szorosabbá tételére, amint erre lehetőség nyílik, vagyis bebizonyosodik, hogy tisztán és demokratikusan tartották meg az országban tíz nap múlva esedékes választásokat.

Az állam- és kormányfők tegnap délután arról is döntöttek, hogy március 17-én indítják a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, de sürgették Zágrábot: tegyen meg mindent a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködés érdekében. Délelőtt az EU még úgy tervezte, hogy áprilisban kezdi a megbeszéléseket.

Jövő áprilisban az EU aláírja Románia és Bulgária csatlakozási szerződését, és a két ország 2007-ben várhatóan tagja lesz az EU-nak, ha folytatják a reformokat. Az állam- és kormányfők a huszonötök közti megbeszélések után külön ismertették ezeket a döntéseket a tagjelölt államok vezetőivel.

Az uniós csúcsok hagyományos programpontja a 25 vezető találkozója az Európai Parlament elnökével. Josep Borrell Fontelles tegnap kiállt a kevésbé fejlett tagországok gyors felzárkóztatása és az erre tekintettel lévő uniós keretköltségvetés mellett. Az EU 2007–2013 közötti hétéves költségvetésének kereteivel kapcsolatban Borrell azt hangsúlyozta, hogy azoknak tekintettel kell lenniük az unió alaptörekvéseire, köztük a kohézióra, az új tagországok felzárkóztatására. Figyelmeztetett a veszélyre: „kevesebb Európát” eredményezhet, ha az éves elméleti keretet az uniós tagországok összjövedelmének egy százalékában maximálják a jelenlegi és az újabb hét évre is javasolt 1,24 százalék helyett. Az EP a jövő évi költségvetés csütörtöki megszavazásakor ügyelt arra, hogy az összkiadás meghaladja az 1 százalékot, amelynek megszabását az unió nettó befizetői (Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Ausztria) szeretnék elérni. (m, t, ú)

Kiálltak Annan mellet az uniós vezetők

Az EU és az ENSZ közötti szervezeti együttműködés világpolitikai fontosságát emelték ki találkozójukon az EU-tagországok vezetői és Kofi Annan ENSZ-főtitkár. Az uniós állam- és kormányfők mindegyike teljes támogatásáról biztosította az iraki ENSZ-programmal kapcsolatos korrupciós ügyek miatt bírált Annan személyét. Vádak érték az ENSZ-főtitkár fiát, Kojo Annant is, aki állítólag a korábban közöltnél több pénzt kapott attól a svájci cégtől, amelyet az ENSZ az iraki import felügyeletével bízott meg. Annan Brüsszelben erről csupán annyit mondott, meg kell várni a vizsgálat eredményét, és ismerni kell a tényeket. Azt ígérte, a beható vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzák. (m)