Budapest kedvező eredményt vár a holnapi népszavazástól

Népszavazás előttre időzített ünnepélyes pillanat: tegnap Esztergomban Medgyessy Péter és Oszama Szuzuki úr nyitotta meg az új gépkocsimodell, a Suzuki Ignis gyártását ČTK/AP-felvételBudapest. Magyarországon lezárult a négyhónapos kampány, a választópolgárok holnap járulnak az urnák elé, hogy kifejezzék véleményüket az ország uniós tagságáról. Ügydöntő népszavazásról van szó, ezért nagyon fontos a részvétel. Az előrejelzések szerint most sokkal többen mennek el szavazni, mint a korábbi referendumok alkalmával. Az uniós csatlakozást a lakosság döntő többsége támogatja, a Tárki pár nappal ezelőtt közétett felmérése szerint a választópolgárok 60-70 százaléka megy el majd szavazni és közülük 75-85 százalék a csatlakozásra adja voksát.

Szerdán este az Országházban az uniós csatlakozás mellett kampányoló négy parlamenti párt közös ünnepi ülést tartott. Mádl Ferenc köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Európát az elmúlt száz évben többször is megosztották a gyűlöletre építő szövetségek: háborúik milliók életét követelték és lerombolták a kontinenst. Utalt arra: Európának a kölcsönös megbecsülés és együttműködés útjára kellett lépnie, „az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia elvei, a társadalmi szolidaritás parancsa szerint. Ezen az úton alakult ki a mai Európai Unió, miközben a közép- és kelet-európai országok hosszú ideig egy egészen más pályán haladtak, de a pártállami diktatúrák összeomlásával megteremtődött Európa újraegyesítésének feltétele. Az államfő leszögezte: az uniós tagság Magyarország nemzeti érdeke, jövője csak az európai egység részeként lehet biztos, csak így mutathatja fel kultúrájában egyszerre nemzeti értékeit, illetve európai kötődéseit. Mádl Ferenc reményei szerint a határokat jelképessé tevő unió segíti a magyarság trianoni traumájának oldását is. Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás egy másik esélyt is kínál: a belső, nemzeti együttműködés esélyét.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a csatlakozásnak elsősorban az ifjúság lesz a haszonélvezője. Medgyessy Péter miniszterelnök azt fejtegette, hogy csak az egyesült Európa mutathatja meg, mire is képes a tudásalapú, modern Magyar Köztársaság. „A teljes magyarság, az egész nemzet, a határon túli magyarság iránti felelősség a csatlakozás. A jövőre határozott és egyértelmű igent kell mondani” – mondta a kormányfő, hozzátéve: „Amit lehetett, kiharcoltunk a csatlakozási szerződésben, köszönet ezért Orbán Viktor, Boross Péter, Horn Gyula volt miniszterelnöknek és néhai Antall József kormányfőnek.” Medgyessy szerint Európának szüksége van a friss, dinamikus, tehetséges közép-európaiakra, köztük a magyarokra.

Mint elhangzott, a négypárti kampány a referendum után is folytatódik, és elsősorban a kis régiók, a szakmák tájékoztatása lesz a cél. A parlamenti pártok elnökei egybehangzóan Magyarország nagy lehetőségeként ítélték meg az uniós csatlakozást. Kovács László (MSZP) szerint sok évtizedes álom teljesül be az EU-csatlakozással. Hangsúlyozta, az emberek megértették, hogy Magyarország jobban képes képviselni érdekeit az EU-ban, mint azon kívül. Hozzátette: a holnapi népszavazás ügydöntő, de egyben sorsdöntő is, mert attól függ, hogy miként alakul a nemzet sorsa. Örömmel állapította meg, hogy az utóbbi hetekben nőtt a referendumon való részvételi kedv, és emelkedett a várhatóan igennel voksolók száma is. Áder János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós csatlakozás nem politikai kérdés, és a polgároknak szombaton nem politikai döntést kell hozniuk. Szerinte, akik a referendumon igennel szavaznak, azok nemet is mondanak „az értelmetlen szocialista évtizedekre, a XX. század véres diktatúráira”. Utalt arra, hogy a csatlakozási folyamat neheze, a felkészülés utolsó éve a népszavazás után következik. Figyelmeztetett: nem egyszerű feladat elérni azt, hogy az integrációnak minél több nyertese legyen, illetve hogy a nemmel voksolókat is a győztesek oldalára lehessen állítani. Dávid Ibolya (MDF) úgy ítélte meg, hogy „ha az unió egyenrangú partnereivé akarunk válni, akkor az EU-t előnyeivel és hibáival együtt kell vállalnunk”. Figyelmeztetett Magyarország azon felelősségére is, hogy a Kárpát-medencei magyarság egyesülésére csak az Európai Unióban van lehetőség. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint a vitákban nem hangzott el igazi ellenérv az integrációval szemben.

Mikor lesz eredményes a referendum

Az alacsony részvétel kínos helyzetbe hozhatja Magyarországot. Az alkotmány szerint: „Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.” Ez azt jelenti, hogy a (valamivel több mint) 8 millió választópolgárból minimum kétmilliónak egyformán kell szavaznia az eredményességhez. Ha többen mennek el szavazni, akkor a többség dönt. A mostani helyzetben nagyon kicsi az eredménytelenség esélye, mert a részvételi arány a felmérések szerint 50 százalék felett, az igen szavazatok aránya könnyen 70 százalék felett is várható, ezért a 25 százaléknyi igen szavazat biztosra vehető. (o)