Brit vokscsata megszavazva

London/Brüsszel. Hatalmas többséggel jóváhagyta tegnap a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parlamenti választások kiírását június 8-ára.Theresa May kormányfő szerint a parlamenti választás „nem új népszavazás lesz” a brit EU-tagságról.

A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel jóváhagyta tegnap a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott választások kiírását június 8-ára. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak. A brit kormányfő kijelentette: azért döntött „hosszas vonakodás” után a választások kiírásáról, hogy a konzervatív párti brit kormány – ha újjáválasztják – az új választói felhatalmazás birtokában a lehető legerősebb tárgyalási pozícióból kezdhesse el a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot. Ugyanis az utóbbi időszakban azt tapasztalja, hogy az ellenzék a többségi választói döntés ellenében megpróbálja akadályozni a brexit folyamatát, és ezért vált szükségessé a kormány számára az új választói mandátum. Theresa May szerint ez az ellenzéki hozzáállás különösen feltűnő azóta, hogy a kormány a múlt hónapban bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

Az új felmérések alátámasztják May reményét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy jelenleg a választók 43%-a voksolna a konzervatívokra, 24%-uk a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra, 11% pedig a Liberális Demokratákra. Ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Ez azt is jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest 114 főre bővülne a jelenlegi 17-ről.

A „valódi politikai” tárgyalások a június 8-ai brit előrehozott választás után kezdődhetnek meg az Egyesült Királyság uniós kiválásáról (brexit) – tolmácsolta Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker szavait. Juncker előtte telefonon beszélt Theresa May kormányfővel. Szkínász hangsúlyozta, a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna. A szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén megkezdődhetnek. A bizottság a bennmaradó „huszonhetek” vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Semmiképp nem maradhat Londonban az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség az Egyesült Királyság uniós kilépését (brexit) követően – szögezte le Margarítisz Szkínász. A szóvivőt David Davis brit miniszter azon kijelentéséről kérdezték, miszerint a két uniós ügynökség esetleges költözése még vita tárgyát képezi, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság. Szkínász hangsúlyozta, hogy az uniós ügynökségeknek az Európai Unió területén kell működniük. Londonnak nem lehet szava a költözésben, az Egyesült Királyságnak mindössze az a feladata, hogy megkönnyítse a folyamatot – fogalmazott.