A friss IMF-jelentés, amelyet Christine Lagarde, a pénzügyi szervezet vezérigazgatója mutatott be hétfőn a londoni pénzügyminisztériumban, kiemeli, hogy az EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás óta a brit hazai össztermék (GDP) átlagos éves növekedési üteme máris hozzávetőleg 1,75 százalékra lassult, és ezzel Nagy-Britannia a hét vezető ipari gazdaság (G7) növekedési ranglistájának aljára került a korábban elfoglalt első helyéről.
Mindemellett a brit üzleti szektor beruházási aktivitása sem éri el azt a szintet, amelyet a robusztus világgazdasági növekedés és a jó finanszírozási kondíciók környezetében várni lehetne.
Erre már a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney nemrégiben, egy üzleti rendezvényen azt mondta: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor "az egyszámjegyű tartomány alsó széle felé jár".
Az IMF hétfői előrejelzése szerint a brit gazdaság növekedési üteme az idén és jövőre is várhatóan mérsékelt marad. A valutaalap erre a két évre éves átlagban 1,5 százalék körüli GDP-növekedési átlagot valószínűsít, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha a Brexit szabályozatlan körülmények között zajlik le és ez gazdasági felfordulást okoz - különösen abban az esetben, ha végül a kilépés után tervezett átmeneti időszakról sem sikerül megállapodni -, akkor ennél sokkal rosszabb teljesítmény lenne várható.
Az IMF szerint minden lehetséges Brexit-megállapodási változat többletköltségekkel fogja terhelni a brit gazdaságot, egyszerűen azáltal, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unió teljesen súrlódásmentes kereskedelmet biztosító egységes belső piacáról, bár a növekedés és a jövedelmek szempontjából a legjobb megoldás egy olyan megállapodás lenne, amely minimalizálja a vámjellegű és egyéb akadályok hatását.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.