Bővítés és befogadóképesség

Mindeközben az EU a bővítés által felvetett konkrét problémákkal küszködik, és előbb-utóbb kénytelen lesz meghatározni az unió lehetséges földrajzi határait.

Szeptember 26-án teszik közzé Bulgária és Románia végső országjelentését, ami kulcsfontosságú, hiszen ennek alapján határozzák meg a két állam uniós csatlakozásának időpontját: 2007. január elsejét vagy 2008. január elsejét. A legutóbbi, a májusban ismertetett országjelentés megerősítette a koppenhágai kritériumok teljesítése irányába tett haladás folyamatosságát, ugyanakkor az EB-nek kételyei is vannak. Ezért az EU élhet a védzáradék eszközével: a két ország csatlakozásának egy évvel való elhalasztása mellett dönthet.

Óvatos derűlátás

Bukarestben augusztus elején visszafogottan optimista volt a hangulat, miután ott járt Franco Frattini, az EB bel- és igazságügyi biztosa. Traian Basescu államfő hivatalának közleménye szerint Frattini derűlátásának adott hangot a szeptemberi országjelentés várható tartalmával kapcsolatban; az európai közösség támogatásáról biztosította Bukarestet abban, hogy megerősítse az igazságszolgáltatás és a korrupció visszaszorítása terén elkezdett reformokat. A Vasile Blaga belügyminiszterrel folytatott megbeszélés után kiadott sajtónyilatkozatában Frattini megállapította: Romániában még problémát okoz a korrupció, és az igazságszolgáltatási reform végrehajtását is be kell fejezni. Úgy vélte, az eredmények már mutatkoznak az országhatárok biztonságossá tétele, az emberkereskedelem megakadályozása és a román rendőrség személyzetének felfrissítése terén. Monica Macovei román igazságügyi miniszter szerint az igazságügyi fejezetre vonatkozó védzáradék alkalmazásának a veszélye elmúlt, az EB legutóbbi jelentésében megállapította: a román bírák és ügyészek függetlensége biztosított. Frattini szerint azonban növelni kell a bírák és jogászok biztonságát. A biztos úgy véli, a legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy a román igazságszolgáltatási rendszer ismét elnyerje az állampolgárok bizalmát.

Cipruson múlhat

Az EU soros finn elnöksége sürgette Törökországot, hogy 2006 végéig rendezze Ciprussal kialakult konfliktusát. Ciprus ellenezte a 35 fejezetet illető tárgyalások hivatalos megnyitását is Törökország és az EU között, s a jövőben is jelentős nehézségeket okozhat a csatlakozási folyamatban. Törökországban viszont általános választásokra készülnek, így a hatalmon lévő iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) lehetőségei korlátozottak, ráadásul Törökország uniós tagságának lakossági támogatottsága folyamatosan csökken a hivatalos tárgyalások megkezdése, 2005 októbere óta.

Az EB október 24-én ismerteti stratégiai jelentését a bővítés ügyében, valamint a tagjelölt államokkal (Horvátország, Törökország, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Koszovó) kapcsolatban. A török országjelentéssel azonos időben hozzák nyilvánosságra az EU befogadóképességéről készített jelentést. Ezt a terminológiát a német és az osztrák kereszténydemokraták használták először az uniós bővítési folyamat határainak meghatározásakor – elsősorban Törökországra utalva –, de a 2005-ös bővítési stratégiájában már az EB is alkalmazta kifejezést. A várakozások szerint az EB decemberben terjeszti az Európai Tanács elé jelentését az EU esetleges további bővítéséről, amelynek egyelőre nem feltétele a befogadóképesség szempontjainak figyelembe vétele, de ez a vita során megváltozhat. (euractiv.hu, mti, ú)