Borúlátó optimizmus

Ez utóbbit Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár tegnapi párizsi közös sajtóértekezletén jelentette ki. A két államférfi azután nyilatkozott, hogy három nappal a brüszszeli uniós csúcstalálkozó előtt megbeszélést folytatott Párizsban. Közös véleményként fogalmazták meg, hogy az első európai alkotmánynak a lehető legnagyobb mértékben hasonlítania kell a most megvitatott tervezethez. Chirac reményét fejezte ki, hogy Lengyelországgal és Spanyolországgal sikerül megállapodni, hozzátéve: ebben nem teljesen biztos. Schröder szükségesnek mondta, hogy az unió alkotmánya számításba vegye a tagországok népessége közötti különbségeket. (Németország lakossága több mint kétszerese a vele közel azonos szavazatra igényt tartó Spanyolországénak és Lengyelországénak). A kancellár egyúttal hangoztatta, hogy az Európai Bizottságnak (amelynek összetétele körül folyik az alkudozás) teljes cselekvőképességgel kell rendelkeznie, amit nagyban elősegít, ha a testület minősített többséggel hozza meg döntéseit. „Borúlátó optimista hangulatban megyek Brüsszelbe” – jelentette ki Schröder, s megjegyzéséhez Chirac sietett csatlakozni. Az Élysée-palota szóvivőjének tolmácsolásában „Franciaország értékelése szerint a bővített EU nem engedhet meg magának egy rossz vagy összetákolt egyezményt. A lényeg az, hogy az unió akár 15, akár 25 taggal működőképes legyen” – hangoztatta Catherine Colonna asszony.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei tegnap jóváhagyták az unió első átfogó biztonságpolitikai stratégiáját, amely – magyar kezdeményezésre – a kisebbségi kérdések kezelésével is foglalkozik. Magyarország emellett szorgalmazta, hogy a stratégia térjen ki az EU szomszédságpolitikájára, a transzatlanti kapcsolatokra, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony értékelésére is. A Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezetésével kidolgozott stratégia jelentőségét az adja, hogy ennek alapján konkrét ügyekben nagyobb esély lesz az olyan megosztottságok elkerülésére, mint amilyenek Irakkal kapcsolatban keletkeztek. A dokumentumot a pénteken és szombaton esedékes EU-csúcsértekezleten terjesztik a tagállamok első számú vezetői elé. A stratégia abból a szempontból is fontos, hogy a végrehajtásra helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően konkrét munkaprogramokkal egészül ki, amelyek közül a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozót már el is fogadták.