Bizonyítási kényszer

George Bush a támogatottságát felmorzsoló kudarcok után tegnap este – közép-európai idő szerint ma hajnalban, tehát már lapzártánk után – vázolta stratégiáját Irak jövőjéről. Részleteket természetesen nem közölhetünk, előzetes véleményeket azonban ismertettek a hírügynökségek. Megfigyelők szerint az elnök a hazai és nemzetközi közvélemény értésére kívánja adni, hogy változatlanul ura a helyzetnek. Tény, az utóbbi hetek fejleményei sok fejfájást okoztak Washingtonban, kezdve az Abu Graib börtönben elkövetett visszaélések újabb és újabb leleplezéseitől a kerbalai és nedzsefi harcokon át a szíriai határ menti faluban történt véres incidensig, amelyben egy lakodalmat ért támadás. További csapás volt Ezzedin Szálimnak, az iraki kormányzótanács soros elnökének a meggyilkolása úgyszólván az amerikaiak orra előtt, valamint a Pentagon egykori kedvencének, Ahmed Csalabinak a szakítása és szembefordulása a koalíciós hatósággal. Bush azt szeretné bizonyítani, hogy nem sodródik az eseményekkel, hanem irányt szab nekik. Elemzők a beszédtől azt várták, hogy ismerteti az elnök terveit az iraki szuverenitás átruházásáig hátralévő szűk öt hétre, és arra is kitér, hogy Amerika milyen biztonsági és politikai szerepet tölt be június 30. után – a jövő januári választásokig.

Az amerikai diplomácia az elnöki beszédhez igazítva, szintén tegnap este kezdte köröztetni az ENSZ-ben új iraki határozattervezetét. A dokumentum igyekszik elébe menni a francia és német elvárásoknak, és az új kormányra bízza annak eldöntését, akarja-e, hogy a továbbiakban is külföldi csapatok gondoskodjanak a biztonságról. Washingtonban arra számítanak, hogy Lahdar Brahimi ENSZ-diplomata és Robert Blackwill, Bush iraki megbízottja még május végéig bejelentik az új ideiglenes kormány összetételét, befejezve az alkudozást Irak etnikai és vallási csoportjainak a vezetőivel. Jelenleg fennakadást okoz, hogy a kurdok a két csúcstisztség – elnök vagy kormányfő – egyikét maguknak követelik.

Lapértesülések szerint az elnök legalább hat beszédet tervez június 30-ig és különösképpen cáfolni fogja, hogy engedett volna a korábbi célkitűzésekből, így abból az elképzelésből, hogy Irakban olyan erős demokráciát teremt meg, amely kisugárzik az egész Közel-Keletre, politikai átalakulási folyamatot gerjesztve a térségben. Egyes elemzők szerint azonban Washington már csak a távozás stratégiáját keresi, amelynek nyomán törékeny, magát megvédeni nem tudó kormányt hagyna maga mögött Bagdadban.

Gerhard Schröder külföldi újságírók előtt kijelentette: az új iraki kormánynak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy biztonsági és gazdasági kérdésekben is döntsön, miután ismét élhet majd a szuverenitás jogosítványaival. A német kancellár szavai mögött az áll, hogy az USA és Nagy-Britannia határozattervezetet készül beterjeszteni az ENSZ-ben az iraki szuverenitás helyreállításáról. Schröder szerint nem lehet a szuverenitás visszaadásáról beszélni, ha nem az irakiak dönthetnek az ország nyersanyagkincseihez való hozzáférésről. „Természetesen az új kormánynak lehetőséget kell adni arra is, hogy döntsön biztonsági kérdésekben, ami nélkül nincs szuverenitás-átadás” – közölte Schröder. Kifejtette: ha a NATO váltaná fel az amerikai és a brit csapatokat Irakban, a biztonság valószínűleg a NATO-égisz alatt ott állomásozó katonákkal sem növekedne. Szerinte járhatóbb út lenne olyan országok katonáinak iraki állomásoztatása, akik számára ismerős az iraki hitélet és mentalitás.