Belpolitikai csörte a Vajdaság miatt

Az egyetlen szerb autonóm tartomány új statútumának tervezete, amelyet az országos és tartományi szinten meghatározó pozícióban lévő Demokrata Párt készített, lényegében nem változtat Vajdaságnak a szerb alkotmányban meghatározott helyzetén – nem adhat neki nagyobb önállóságot –, de szimbolikus előírásaival növelheti a vajdaságiak öntudatát. Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy a szerb ellenzék, elsősorban a Vojislav Kostunica volt miniszterelnök által vezetett Szerbiai Demokrata Párt és szoros szövetségese, az Új Szerbia „árulást” emlegessen, s azzal vádolja a demokratákat, hogy destabilizálni akarják Szerbiát. A tervezetben, amelyet az újvidéki parlament – a demokraták és szövetségeseik döntő fölénye miatt – minden bizonnyal simán elfogad őszi ülésszakán, tartományi kormányról és miniszterekről esik szó, míg eddig Vajdaságnak csak végrehajtó tanácsa és különböző reszortokért felelős tartományi titkárai voltak. Az újvidéki parlament a jövőben tartományi törvényeket hoz, a kormány pedig rendeleteket.
Az új helyi alaptörvény szabályozza a vajdasági ombudsman, valamint a tudományos és művészeti akadémia helyzetét is. Kimondja, hogy Vajdaság a Szerb Köztársaságon belüli autonóm tartomány, amely lakóinak különleges nemzeti, történelmi, kulturális és egyéb sajátosságai alapján jött létre s vált többnemzetiségű, többkultúrájú, többvallású demokratikus európai régióvá. A statútumnak a szerb nacionalistákat erősen zavaró részei közé tartozik az a megállapítás is, hogy Vajdaság parlamentje – amely a szerb alkotmány megszabta keretek között tevékenykedik – átmenetileg szabályozhatja azokat az országos hatáskörbe tartozó kérdéseket is, amelyekről még nem született köztársasági törvény. Ezután tartományi szinten kell határozni a tervezet szerint a mezőgazdasággal, a víz- és erdőgazdálkodással, a területfejlesztéssel, a turizmussal, a környezetvédelemmel, a foglalkoztatással, a közlekedéssel, az oktatással, a sporttal, a kultúrával, a tudománnyal, az egészségüggyel és társadalombiztosítással, a tömegtájékoztatással összefüggő kérdések zöméről.
A javaslat szerint a nemzeti kisebbségeknek – szerzett jog alapján – biztosítani kell, hogy létszámarányosan lehessenek jelen a tartományi irányító szervekben és szervezetekben. Az újvidéki parlamenten belüli külön testületként létrejön a nemzeti és nemzetiségi közösségek tanácsa is, amelynek felét a többségi szerbséghez tartozók, másik felét pedig a nemzetiségi képviselők alkotják. A nacionalistaként emlegetett szerb pártok által hevesen támadott demokrata tervezetet már felkarolta a vajdasági parlament elnökét is adó Vajdasági Magyar Szövetség, a demokratákhoz szorosan kötődő G 17 Plus párt, a liberálisok s minden más, a tartományi parlamenti többséghez tartozó politikai alakulat. A legerősebb szerb ellenzéki erő, a radikális párt még nem mondott véleményt róla. (MTI)