Baszk nyelvű szerződések?

Ahogy az alkotmányról szóló vita lassan az utolsó szakaszba lép, újabb kérdés merült fel, mely tovább növeli a megoldásra váró ügyek hosszú listáját. Ez nem más, mint az EU-n belüli nem hivatalos nyelvek kérdése.

A Dublinban nemrégiben a tagországok magas rangú tisztviselői részvételével rendezett találkozón, melynek elsődleges célja az alkotmánytervezet megvitatása volt, Spanyolország új kéréssel állt elő. Madrid azt kérte, hogy az országban a spanyolon kívül beszélt nyelvek hasonló státuszt kapjanak, mint az ír nyelv. Spanyolország természetesen elsősorban a katalán nyelv elismertetésére törekszik, de a baszk és a galíciai is ezen nyelvek közé tartoznak.

Bár az ír nem hivatalos nyelve az Európai Uniónak, mégis az EU szerződéseit ír nyelvre is lefordítják, és az íreknek lehetősége van ír nyelven az EU intézményeihez fordulni, és a választ ír nyelven megkapni. Ugyanakkor az ír az ország elsőszámú hivatalos nyelve, és bár a lakosságnak mindössze kis százaléka használja napi szinten, a katalán, a baszk és a galíciai nyelv nem ebbe a kategóriába tartozik. Ezek ugyanis Spanyolország egyes régióinak nyelvei.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ezeket a nyelveket a lakosság nagy száma beszéli, a katalánt több mint hét millióan – többen, mint néhány jelenlegi tagország nyelvét. A baszkot 600 ezren beszélik, majdnem háromszor többen, mint a máltai nyelvet. A dublini találkozón a tagországok állítólag nem tiltakoznak a spanyol kérés ellen. Az Európai Bizottság azonban kérte: az Alkotmánytervezethez csatoljanak egy ajánlást, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a költségek fedezéséhez.

Jelenleg az Európai Uniónak 20 hivatalos nyelve van, melyek közül a német, francia és az angol az Unió „munkanyelvei”.