Bagdadon a sor, teljesítenie kell a BT-határozatokat

New York. Óriási visszhangot keltett a politikusok körében és a nemzetközi sajtóban az a beszéd, amelyet George Bush amerikai elnök mondott az ENSZ-közgyűlés csütörtöki általános vitájában Irakról és a világszervezet szerepéről.

Az Irak nevében megszólaló Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes természetesen hazugságok és koholmányok tömkelegének minősítette tegnap Bush szavait, hozzátéve: „bekezdésenként fogom elolvasni a felszólalást, hogy megcáfoljam az összes hazugságot és elmeszüleményt”. Mint ismeretes, Bush katonai támadással fenyegette meg a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével vádolt Irakot, ha nem engedi vissza az ENSZ fegyverzetellenőreit. Az Arab Liga az ENSZ szerepének megerősödéseként üdvözölte az amerikai elnök beszédét: az iraki leszerelésről folyó vitára az ENSZ BT mechanizmusán keresztül kell megoldást találni, nem pedig háborúval elintézni. Amr Musza, a Liga főtitkára kijelentette: „A leszerelésre vonatkozó ENSZ-határozatok azonban nem korlátozódhatnak csak az arabokra. Ezeket mindenkinek teljesíteni kell, beleértve Izraelt is.” Izrael soha nem ismerte el hivatalosan, hogy atomfegyverrel rendelkezne, tisztségviselői nyilatkozataikban mindössze annak leszögezésére szorítkoznak, hogy Izrael nem fog elsőként nukleáris fegyvert bevetni a Közel-Keleten. Kairói jelentések szerint az arab országok fokozott nyomást akarnak gyakorolni Irakra, hogy Szaddám Huszein elnök kormánya mihamarabb engedélyezze az ENSZ fegyverzetellenőreinek visszatérését Irakba. Hoszni Mubarak elnök máris felszólította Irakot, hogy tegyen eleget az ENSZ leszerelési határozatainak. A Katarban megjelenő al-Vatan vezércikke szerint a Bush-beszéde után megnőtt a Szaddám Huszein megbuktatását célzó amerikai támadás valószínűsége. „Nem azért, mert az amerikai elnök bizonyítékot terjesztett volna elő vagy fenyegetőzött, hanem azért, mert elenyészik az iraki rendszer erőszakkal történő megdöntésével szembeni ellenállás, például Franciaország és Dánia kormányainak elutasító álláspontja nem sokkal Bush beszéde előtt megenyhült.” Joschka Fischer német külügyminiszter kijelentette: Bush visszaigazolta a német kormány mélységes gondjait. A beszéd ,,nagyon kemény, világos és egyértelmű” volt. Fischer ugyanakkor változatlanul nyitott kérdésnek nevezte, hogy egy esetleges katonai csapás esetén fennmarad-e a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció, s megemlítette a veszélyeket, amelyek szerinte a közel-keleti regionális stabilitásra leselkednek, valamint azt, hogy nincs elképzelés a katonai csapás utáni időszakra. Kjell Magnus Bondevik norvég miniszterelnök pozitívumként emelte ki a beszédből, hogy Bush a világszervezetben látja a jövőbeli fellépés kiindulópontját. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter hangoztatta: teljes mértékben egyetért az amerikai elnökkel, hogy a BT Irakról hozott valamennyi határozatát azonnal és feltétel nélkül végre kell hajtani. Valdas Adamkus litván elnök az amerikai álláspontot fenntartás nélkül támogatva úgy fogalmazott, hogy élni kell a diplomáciai eszközök adta lehetőségekkel, „de fel kell készülnünk arra, hogy határozottan cselekedjünk, ha a stratégiai realitás szükségessé teszi a szabadság és demokrácia védelmét”. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, aki jelenleg az EU soros tanácselnöki tisztét is betölti, lehetségesnek tartja Irak katonai megtámadását anélkül is, hogy erre az ENSZ BT újabb felhatalmazást adna. Szerinte a már meghozott és Irak részéről figyelmen kívül hagyott határozatok alapul szolgálhatnak katonai csapáshoz. Dominique Villepin francia külügyminiszter kijelentette: a Bush-beszéd a francia megközelítéssel teljesen összeegyeztethető. Jelezte viszont, hogy a Bush által felsorolt széles körű követelések helyett a nemzetközi közösségnek „egyszerű” üzenetben kellene Bagdad tudomására hoznia elvárását. Franciaország kétlépcsős megoldást javasol: az első menetben a BT követelje Bagdadtól az ENSZ fegyverzetellenőreinek azonnali visszaengedését Irakba, s egyúttal helyezze kilátásba: visszautasítás esetén fenntartja magának a jogot, hogy egy második határozatban erőszak alkalmazása mellett dönt.

Diplomáciai források tegnap közölték: a BT előreláthatólag nem hoz Irakkal kapcsolatos újabb határozatot szeptember vége előtt. (m, t)