Az Unió nem Varsói Szerződés

Chirac: aki nem fogad szót, annak az orrára koppintok(Képarchívum) Chirac szigorúan bírálta az EU keleti tagjelölt országait – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia –, alig burkolt figyelmezetést intézett hozzájuk, amiért január végi különnyilatkozatukban a szervezet minimális nézetközösségéről elfogadott állásponttal szemben felsorakoztak Washington politikája mögé az iraki válság kérdésében. A francia elnök szavai szerint a négy jelölt ország „felelőtlenül, infantilis és neveletlen módon” viselkedett a szervezet egészét illető kényes kérdésben akkor, amikor még nem is tagjai az uniónak. A nyolcak nyilatkozatának aláírásával ezek a tagjelöltek „elszalasztottak egy alkalmat a hallgatásra” – mondta. Megjegyezte, hogy az állásfoglalás meggondolatlansága mellett veszélyes is, amivel arra utalt, hogy az unió keleti bővítésének ratifikálása egyelőre a tizenötök parlamentjeinek szentesítésére vár. Nagyobb elnézést tanúsított a nyilatkozatot kezdeményező EU-tagok – Madrid, London és Róma – iránt, amelyek „a család tagjaiként természetesen több joggal rendelkeznek, mint azok a meggondolatlan aláírók, akik még csak szeretnének bekerülni ebbe a közösségbe”. Chirac a vilniusi tízek Washingtonnak címzett levelét még a közvetlen EU-belépésre váró jelöltek nyilatkozatánál is kihívóbb lépésként marasztalta el. Kimondatlanul utalva a csatlakozási feltételek területén nagy elmaradásban lévő Bulgáriára és Romániára, annak a véleményének adott hangot, hogy ha ezek a leendő tagjelöltek „csökkenteni kívánták saját esélyeiket, ennél jobb eszközt keresve sem találhattak volna”.

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő tegnap Brüsszelben – ahol az EU-trojka és a tagjelöltek tájékoztató csúcsértekezletén vett részt – kijelentette: Chirac szavait nem kell dramatizálni, mindenki elmondhatja a véleményét. „Realista vagyok, odahaza sem szoktam minden nyilatkozatot megkommentálni” – tette hozzá. Boris Gandel külügyi szóvivő ugyancsak Brüsszelben kijelentette: Szlovákia indokolatlannak tartja a Chirac-féle bírálatot.

„Az EU hétfő estig nem alakított ki közös véleményt az iraki válságról. A tagjelölt országoknak tehát nem volt semmilyen lehetőségük csatlakozni egy ilyen állásponthoz.” Gandel rámutatott: Chirac a bírálatot olyan uniós tagállamoknak is címezhette volna, mint például Nagy-Britannia, Spanyolország vagy éppen Portugália, amely országok Szlovákiához hasonló nézeteket vallanak Irak ügyében.

Chris Patten, az EU külügyi biztosa, aki éppen tegnap találkozott a tagjelölt országok képviselőivel

Brüsszelben, védelmébe vette a Chirac által bírált tagjelölteket. A BBC rádiónak kijelentette: Chirac elnöknek „megvan a maga stílusa, és időnként meglehetősen színesen használja a francia nyelvet“. Hozzátette: „nagyon fontos azonban tudatni a tagjelöltekkel, hogy az EU nem Varsói Szerződés. Az unió nemcsak gazdasági, hanem politikai klub is, amely törekszik az együttműködésre, amikor csak lehetséges, de ezt úgy teszi, hogy elismeri a különvéleményeket. Magyarországnak, Lengyelországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többieknek ugyanannyi joguk van saját véleményük kifejtésére, mint bárki másnak” – mondta a brit EU-biztos.

Pat Cox, az Európai Parlament elnöke a Chirac-beszéd kapcsán egyenesen arra figyelmeztette az EU-tagokat, hogy ne támasszanak új felvételi követelményeket a tagjelöltekkel szemben.

Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki kérdésben inkább az amerikai álláspont felé hajló közép- és kelet-európai államokat esetleg mégse vegyék fel az Európai Unióba. A kérdésre, hogy rontottak-e esélyeiken ezek az országok, a Deutschlandfunk adón kijelentette: Nem, nem hiszem, végül is ezeknek az országoknak nem volt olyan szándékuk, hogy éket verjenek az EU országai közé. „Senki sem akarta felosztani Európát egy proeurópai és egy amerikai táborra. A legtöbben nem akartak egyebet, mint az euroatlanti kapcsolatok erősítését. Talán a választott eszköz nem volt éppen optimális. Úgy hiszem, hogy ez többé nem fordul elő” – közölte a bővítési biztos.

Adam Rotfeld lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Franciaországnak tiszteletben kellene tartania Varsó álláspontját. „Franciaországnak joga van saját politikáját oly módon meghatározni, ahogyan neki tetszik, és ehhez másoknak tisztelettel és megbecsüléssel kell viszonyulni. Lengyelországnak úgyszintén joga van eldönteni azt, hogy neki mi a jó. Franciaországnak ez iránt ugyancsak tiszteletet és emellett érdeklődést kellene tanúsítania, mert az álláspont eltér az övétől” – mondta.

Rytis Martikonis litván külügyi államtitkár szerint Vilniust nagyon kellemetlenül érintették Chirac indulatos szavai. Hozzátette: nem tudja elképzelni az uniós bővítési menetrend módosítását.

Lubomir Ivanov bolgár külügyminiszter-helyettes szerint a francia elnök nyilatkozata „bizonyos idegességet tükröz”, s ez nem éppen hatékony megközelítés annak érdekében, hogy megegyezés szülessen az ENSZ BT-ben, melynek jelenleg Bulgária is nem állandó tagja. (MTI, TASR)