Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke ismertette az új uniós biztosi kollégium szerkezeti felépítését.
Az új uniós bizottságban a magyar biztos az állatjólétet kapja…
Várhelyi Olivér magyar biztos az egyik leggyengébb portfóliót kapta, konkrétan az egészségügyért és az állatjólét biztosításáért felelős portfóliót töltheti be. A bejelentést – a jelöltek közül egyedül nála – több helyről fojtott nevetés fogadta a sajtóteremben. Az egészségügy alapvetően nemzeti hatáskör, így gyenge portfóliónak számít. Várhelyi eddig a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelt az EU „kormányában”. Az Orbán-kormány által jelölt főképviselője az előző ciklusban több botrányba is keveredett a bizottsági posztján: már a kinevezése előtt úgy hírlett, hogy nehéz természetű és „elképesztően durván beszélt a beosztottjaival”. Aztán sorjázni kezdtek az olyan hírek, hogy a magyar kormány szája íze szerint segíti egyes tagjelöltek szekerét előbbre vagy hátra a semlegességet előíró uniós alapszerződések ellenére, erre a gyanúra Orbán a saját kijelentéseivel még rá is ráerősített. Az Európai Parlament maga is vizsgálatot kért, mert szerinte Várhelyi „szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”.
A szlovák Maroš Šefčovič a kereskedelem, a gazdaság, a biztonság és intézményközi kapcsolatok felelőse lehet. 11 nő van az új Európai Bizottságban, amely negyven százalékot jelent – Von der Leyen legalább 50 százalékot szeretett volna -, ezt úgy próbálta ellensúlyozni az elnök, hogy a hat alelnök közül négy nő. A fenti politikusok ezennel hivatalosan biztosjelöltté váltak, akiket az Európai Parlament két körben hallgat meg: a jogi bizottság az esetleges összeférhetetlenségükről dönt, a szakbizottságok előtt pedig a szakmai rátermettségüket kell bizonyítaniuk. Hat alelnököt jelölt ki, akik közül négy nő, három pedig keleti tagállamból jön. Kallas mellett – aki a kvázi-külügyminiszteri poszt jelöltjeként alelnök is – a spanyol Teresa Ribera kapná a klímaügyet, a finn Henna Virkkunen a technológiai szuverenitást. A francia Stéphane Séjourné a jólétért és ipari stratégiáért, a román Roxana Minzatu az emberekért és képzésért, az olasz Raffaele Fitto a kohézióért felelne.
(MTI, Tlx, hvg)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.