Az európai sajtó szerint az új kormánynak kompromisszumokat kell kötnie a hitelezőkkel

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte, hogy "a baloldali néptribun" a kampányban nagyon felfokozta a várakozásokat, "a csillagokat is megígérte az égről", de az euróövezeti erőviszonyok nem kedveznek neki, hiszen az övezet külső támogatásra szoruló államaiban és a hitelezői szerepben lévő tagországaiban is a szerkezeti reformokat pártoló erők vannak hatalmon, és az övezet ma már viszonylag könnyen megemésztené Görögország esetleges távozását, mert létrejött az állandó válságkezelő rendszer, az Európai Központi Bank pedig olcsó pénzzel árasztotta el a piacokat.    Ráadásul Ciprasznak számolnia kell azzal, hogy országa továbbra is külső forrásokra szorul. Ezért kompromisszumra kényszerül a trojkával, különben az államcsődöt kockáztatja.    A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint sok görög szavazó már a választás előtt biztos volt abban, hogy Ciprasz hatalomra kerülve elég gyorsan "bukfencezik egyet". A tornagyakorlathoz már a választás előtt hozzákezdett, hiszen egy ideje már nem hallani azokat a nagy ívű ígéreteket, miszerint úgy összetépi az EU-tól kapott hitelekről szóló megállapodásokat, mint egy használt papírt. Ehelyett a Sziriza gárdája arról biztosított mindenkit, hogy nem terveznek egyoldalú intézkedéseket, és a görög polgároknak nem kell aggódniuk a bankszámláik miatt.    A baloldali Die Tageszeitung A demokráciához a tisztelet is hozzátartozik című kommentárja szerint Ciprasz a kampányban beteljesíthetetlen vágyakat keltett, megígérte, hogy a nyugdíjak és a szociális támogatások emelésével, az állami alkalmazottak számának növelésével véget vet a "szociális holokausztnak" és megtöri "a trojka hatalmát". Most viszont be kell látnia, hogy "még egy baloldali kormány sem tud csak úgy pénzt nyomtatni".    Ciprasznak a radikalizmus és a pragmatizmus között kell választania - írta a Financial Times című, tekintélyes brit gazdasági-politikai napilapban Tony Barber, aki Andreasz Papandreu 34 évvel ezelőtti győzelmével állította párhuzamba a Sziriza sikerét. Papandreu 1981-ben a szocialista Paszokot vezette győzelemre, majd arról beszélt, hogy Görögországnak a haladás és a visszafejlődés, a múlt és a jövő, valamint a függés és a nemzeti függetlenség között kell választania.     Barber rámutatott, hogy Görögország adóssága a GDP akkori 25 százalékával szemben most 175 százalék, az ország és a bankszektor fizetőképessége pedig a külföldi hitelezőktől függ. Ezért elképzelhetetlen, hogy Ciprasz Papandreuhoz hasonló költekezésbe kezdjen, ehelyett várhatóan kevésbé költséges ígéreteit kezdi majd valóra váltani. Barber szerint ennek megteremthető a fedezete különféle adó- és társadalombiztosítási kedvezmények felszámolásával, s előfordulhat, hogy Ciprasz a görög üzleti életet uraló oligarchák közül kiált majd ki néhányat bűnbaknak.    A cikk emlékeztet, hogy Papandreu az Európai Gazdasági Közösségből és a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzött, de végül egyiket sem tette meg; a bőkezű uniós agrár-, majd regionális fejlesztési támogatások lehűtötték a Paszok radikalizmusát.    "Kérdés, hogy hatalomra kerülve Ciprasz is hasonlóképpen mérsékeltté válik-e, aki hajlandó alkut kötni Görögország hitelezőivel" - írta Barber.    Ez ellen szól szerinte, hogy a Sziriza balszéle irtózik a pragmatizmustól, ezért Ciprasznak várhatóan fájdalmas és furcsa döntéseket kell majd hoznia.    Franciaországban a baloldali lapok lelkesen üdvözölték a görög eredményt, a konzervatív újságok kétségeiket fejezték ki, és annak európai hatásaival foglalkoztak.    A Sziriza rést nyitott - írta címlapján a L,Humanité. A kommunista lap úgy vélte, hogy "megszületett egy másfajta Európa reménye". A szerkesztőségi cikk köszönetet mond Görögországnak, hogy demokráciából, politikai érettségből és bátorságból megleckéztette Európát azzal, hogy a politikai váltógazdaságot meghatározó két nagy pártot, a szocialistákat és a konzervatívokat is leszavazták.    A Libération címoldalán Ciprasz fotója látható, rajta "Európa új arca" felirat. A baloldali lap arra emlékeztetett, hogy a radikális baloldal győzelme mindenekelőtt három dolog elutasítása: a korrupt és nem hatékony politikai osztályé, az európai megszorító politikáé és az oligarchikus, a klientúrát kiszolgáló hatalomra épülő rendszeré. A lap úgy vélte, hogy eljött az idő a görög államadósság újratárgyalására, "a kompromisszum útja szűk, de nincs más út".     A Le Figaro úgy véli, hogy Ciprasz számára még a tapasztatlansága is előnyt jelent, miután "a vezetőik által elárult és Európa által durván kezelt görögök" rajta kívül már mindenkit kipróbáltak. Az Athénnal kezdődő párbeszédben a konzervatív lap szerint ugyanakkor hiba lenne, ha Európa elfelejtené, hogy mi is valójában: "egy olyan klub, amelynek tagjai önként vállalkoznak arra, hogy tiszteletben tartják a közös szabályokat, cserébe a többiek szolidaritásáért".     Nem hagyományos baloldali politikát, teljesen újfajta politikai kísérletet képvisel a Sziriza - írta a La Repubblica. Az olasz baloldali napilap szerint a Sziriza a Németország képviselte gazdasági szigor és megszorítások elleni küzdelem kifejezése, de ezt az utat Olaszországban egyetlen egy pártnak sem volt bátorsága vállalni.      A Corriere della Sera arról számolt be, hogy Ciprasz máris kapcsolatba lépett a szintén európai reformokat sürgető Matteo Renzi olasz kormányfővel egy erős mediterrán front kialakítására Európában, egyebek között Athén elszigetelődésének elkerülésére.