Az észt hírszerzés szerint Oroszország hosszú távon katonai konfliktusra készül a Nyugattal

A hírszerző szolgálat vezetője szerint az előrejelzés azokon az orosz terveken alapul, amelyek megdupláznák az orosz erők létszámát a NATO-tag Finnországgal, Észtországgal, Litvániával és Lettországgal közös határokon.

„Oroszország olyan utat választott, amely hosszú távú konfrontációt jelent. A Kreml valószínűleg egy NATO-val szembeni lehetséges konfliktussal számol a következő évtizeden belül” – mondta Kaupo Rosin, a külső hírszerzés vezetője az észt nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről szóló jelentést ismertetve..

Rosin szerint egy orosz támadás rövid távon „rendkívül valószínűtlen”, mivel most Oroszországnak Ukrajnában kell tartania a csapatait, és továbbra is valószínűtlen marad, ha Európában is egy erős haderőfejlesztés történne.

„Ha nem vagyunk felkészülve, akkor az (orosz katonai támadás) valószínűsége is sokkal nagyobb lesz” – figyelmeztetett Rosin.

Észtország és a másik két balti ország a védelmi kiadásaikat költségvetésük több mint 2 százalékára növelték, miután Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krím félszigetet. Egyúttal a NATO-szövetségesek is megerősítették jelenlétüket a Baltikumban.

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a NATO ígéretet tett arra, hogy megerősíti erőit a szövetség keleti határán. Berlin és Vilnius tavaly év végén megállapodott abban, hogy 2027-re a német hadsereg (Bundeswehr) állandó állomásoztatás céljából a litván-orosz határtérségbe telepít egy dandárt, 4800 katonával és 200 fős civil személyzettel. A megállapodás Berlin számára történelmi jelentőséggel bír, mert a II. világháború óta ez lesz az első állandó külföldi küldetés a német hadsereg számára.

Az észt külső hírszerző szolgálat vezetője nem számít orosz áttörésre Ukrajnában a márciusi oroszországi elnökválasztás előtt, mivel ehhez szerinte Moszkvának jelentősen nagyobb haderőt kellene mozgósítania.