Az embercsempészek áldozatainak gyors evakuálásáról állapodtak meg az EU-Afrika csúcson

A döntés Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Csád, Niger, Líbia, Marokkó és Kongó rendkívüli tanácskozásán született - mondta el Macron az Európai Unió és az Afrikai Unió ötödik csúcstalálkozóján tartott sajtóértekezleten, Elefántcsontpart gazdasági fővárosában.

A francia kezdeményezésre megtartott tanácskozás résztvevői "egy rendkívüli sürgősségű műveletről döntöttek, annak érdekében, hogy Líbiából evakuáljanak mindenkit, aki ezt akarja. Líbia pedig beleegyezett abba, hogy beazonosítsa azokat a (menekült)táborokat, ahol a barbár jeleneteket rögzítették" - fejtette ki a francia államfő.

Második pontként a felek döntöttek arról, hogy fokozzák a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) támogatását annak érdekében, hogy segítséget nyújthasson minden afrikainak, aki vissza akar térni hazájába. "Ezt a munkát a következő napokban kell megkezdeni, együttműködésben a migránsok származási országával."

A résztvevők emellett úgy döntöttek, hogy "széles körű együttműködést hoznak létre egy különleges műveleti egység formájában, összekapcsolva rendőrségi és hírszerzési szolgálataikat, és bevonva munkájukba a tanácskozáson nem képviselt hatalmakat is, hogy felszámolhassák a(z embercsempész) hálózatokat és azok pénzügyi hátterét, és elfoghassák a csempészeket".

Az EU, az AU és az ENSZ emellett vállalta, hogy lefoglalja az azonosított embercsempészek vagyonát. Az AU saját nyomozóbizottság felállítását ígérte, az érintett országok pedig ígéretük szerint megteremtik a lehetőségét a rabszolga-kereskedelem eseteinek bejelentésére.

A francia elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy Líbiában sikerül stabilizálni a politikai helyzetet, ami az egyetlen tartós megoldást jelentheti a migrációs válság rendezésére.

Az abidjani csúcstalálkozóra, amelyen Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vesznek részt, köztük Angela Merkel német kancellár, alig két héttel azután került sor, hogy a CNN amerikai hírtelevízió adásba tett egy olyan riportot, amely fekete bőrű afrikaiak rabszolgaként történő áruba bocsátásáról készült, politikai vezetők felháborodását és utcai tüntetéseket váltva ki számos fővárosban.

Az Afrikai Unió és más bírálók, köztük az Amnesty International emberi jogi szervezet azzal vádolták meg az EU-t, hogy ő teremtette meg a migránsok rabszolgaként történő eladásának, az ellenük elkövetett nemi erőszaknak és kínzásuknak a feltételeit, amikor Líbia ENSZ-támogatást élvező kormányát rávette, hogy vegye őrizetbe az észak-afrikai országba érkező migránsokat, és akadályozza meg továbbindulásukat Európa felé.

Az Európai Unió az elmúlt években mindent elkövetett, hogy enyhítsen az Európát érő, a második világháború óta legsúlyosabb migrációs válságon, amelynek következtében 2015 óta több mint 1,5 millió migráns érkezett az unió tagállamaiba.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az abidjani csúcson elmondott beszédében maga is rettenetesnek nevezte a fiatal afrikaiakra Líbiában váró viszonyokat, ugyanakkor a kölcsönös vádaskodás helyett a bűnözőkkel szembeni együttműködést szorgalmazott.

A találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök "az emberiség történelmének legrosszabb óráit idéző", pokoli tragédiának nevezte a migrációs válsággal Afrikában kialakult helyzetet.

A kétnapos találkozó szándéka szerint a migráció, a biztonság és a felnövekvő nemzedékek fejlődési lehetőségeinek kérdésköreivel foglalkozik. Fókuszában a villámgyorsan növekvő afrikai népesség oktatási és gazdasági körülményeinek javítása áll. Az ENSZ szerint a kontinens lélekszáma 2050-ig több mint kétszeresére, azaz 2,4 milliárdra emelkedhet. Afrika lakosságának mintegy hatvan százaléka 25 év alatti. Az EU főként gazdasági segítségnyújtással tartóztatná fel a Földközi-tengeren át Európa felé özönlő embereket.