Az első uniós jelentés a bevándorlásról

Brüsszel. Az Európai Bizottság első alkalommal tette közzé jelentését a bevándorlásról, illetve a bevándorlók integrálásáról. A jelentésben a bizottság az eddigi gyakorlat folytatását és a külföldiek befogadásával kapcsolatos tervezés javítását javasolja.

Ami az EU-n belüli migrációt illeti, a bevándorlás megakadályozta több országban a népesség lélekszámának csökkenését. 1990 óta egyes kivándorlási többlettel rendelkező országok bevándorlócélpont-országgá változtak, Belgium, Németország és Ausztria tartozik közéjük. Ezek az országok a korábbi, 15 tagú unióban 9 százalékos külföldi bevándorló-népesség részaránnyal az első helyen álltak. Az EU átlagában a külföldiek aránya 3,8 százalékos volt. A bevándorlás révén növekszik az érintett országokban a jólét, a bevándorlók ugyanis betöltik a munkaerőpiac hiányait, olyan munkahelyeket foglalnak el, amelyeket a hazai munkavállalók nem szívesen töltenek be – szögezi le a bizottság. A bevándorlás révén növekszik az államra nehezedő teher, ám a magasabb társadalmi közkiadások csak részben indokolhatók a külföldi bevándorlással és azzal, hogy a menedéket keresők gyakorta nem, vagy csak korlátozott feltételek mellett vállalhatnak munkát.

A bevándorlók integrálásának legfőbb gondjaként a bizottság az álláshoz jutás nehézségeit említi, azon túl, hogy a nyelvtudás hiánya, a lakáskérdés megoldatlansága és a szaktudás hiánya is akadályt jelent. A bevándorlókat fenyegeti leginkább a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, és a „legtöbb tagország nem tesz komoly erőfeszítéseket e jelenség okainak elemzésére”. Az EU bizottsága szerint a diszkrimináció és a rasszizmus ellen egyre nehezebb a fellépés, mivel a „média terjeszti az előítéleteket a bevándorlókról és a szélsőjobboldali pártok egyes tagországokban egyre többeket vonzanak”.