Az EFSF a bajba jutott euróöövezeti tagállamok kötvényeinek 25 százalékát biztosíthatja

Az egyik euróövezeti forrás elmondta: "az egyik forgatókönyv szerint az EFSF mintegy negyedét biztosítaná a rossz adósi helyzetben lévő államok új kötvénykibocsátásainak, de még nincs konkrét megállapodás".

A szakemberek szerint a cél az, hogy az Európai Tanács október 23-i találkozójára megállapodás  szülessen, vagy, ha ez nem sikerül, akkor a november 3-4-i cannes-i G20-as csúcsra készüljön el a tervezet.

A források a Dow Jones üzleti hírügynökségnek elmondták: még más opciók is a tárgyalóasztalon vannak, de most már leginkább erről a verzióról zajlanak az egyeztetések. Arról még nem esett szó, hogy egy ilyen biztosítási rendszer a kötvények kuponkifizetéseire is vonatkozna-e - tette hozzá.

Az EFSF korábban korlátozott jogkörökkel rendelkezett: 440 milliárd eurós tényleges hitelkapacitását - amelyet az euróövezeti tagállamok garanciavállalásai ellenében kötvénykibocsátással teremt elő -  csupán tagállami mentőcsomagok finanszírozására fordíthatta. Az euróövezeti vezetők július 21-i megállapodása értelmében kivételes esetekben már elsődleges és másodlagos kötvénypiaci intervenciót hajthat végre, készenléti hitelt folyósíthat, és a bankok feltőkésítésére kölcsönt is nyújthat a luxemburgi székhelyű EFSF.

Az elmúlt hetekben egyre nőtt a nyomás az európai vezetőkre, hogy tovább növeljék az EFSF kapacitásait. Elemzők szerint a 440 milliárd eurós kaliberű mentőalap nem lenne képes megbirkózni egy nagyobb euróövezeti tagállam, így Olaszország esetleges bajba jutásával. Korábban olyan lehetséges forgatókönyvek is felmerültek, amelyekben az EFSF-et bankká alakítva, az Európai Központi Bank (EKB) biztosított volna tőkeáttételes eljárással többletforrásokat a szervezetnek. Elemzők szerint az EKB ellenállása miatt egyre valószínűtlenebb, hogy ilyen megoldás szülessen.