Ausztria rövidesen szigorít

Berlin/Bécs. Angela Merkel német kancellár szerint kato-nai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Német-ország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot. Már november közepétől érvényes lehet a szigorúbb menekült-ügyi eljárás Ausztriában.

Angela Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon már megint vannak helyenként feszültségek, amilyenek miatt október végén kezdeményezte a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő államok vezetőinek összehívását, mert el akarta kerülni, hogy a volt Jugoszlávia területén „ismét katonai összetűzések” történjenek. Elmondta: gyorsabban megtörténhet, mint bárki gondolná, hogy a régióban a viták tettlegességé fajulnak, és nem kívánatos folyamatokat indítanak be. A magyar határ lezárása csupán azt eredményezte, hogy a menekültek Horvátországon, Szlovénián vagy Románián keresztül mentek tovább, Németországnak pedig nagy uniós tagállamként egy ettől eltérő, szolidáris megoldásért kell fellépnie. Ez a megoldás azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósítható meg. Törökországgal együttműködve véget kell vetni az illegális bevándorlásnak a görög–török uniós külső határon, és „legalizálni kell a migrációt” – mondta Merkel.

Menekültek ezrei várnak

Hétfőn csaknem 3000 migráns tartózkodott Ausztria déli részén, szállításuk zavartalanul zajlott a német–osztrák határ felé. Ausztria déli határrészén lévő Spielfeld településnél a rendőrség szerint 1800 menekült tartózkodott, a szomszédos Bad Radkersburgnál 1100-an voltak. Salzburgnál 1200 menekült volt, a német hatóságokkal való közös munkának köszönhetően szállításuk zavartalanul folyt. Szlovéniában hétfő éjszaka több ezer migráns várt a setilji határátkelőnél, a senki földjén, hogy átléphessen Ausztriába, majd a hideg idő miatt kénytelenek voltak visszahúzódni a szlovén tábor fűtött sátraiba. Késő este még több ezer migráns torlódott fel a kordonok mentén a Sentilj–Spielfeld határátkelő között.

December elsejétől léphet életbe, de visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehet a megváltozott menekültügyi eljárás Ausztriában, amely a kérelmezők számára szigorított, meghatározott időszakra szóló menekültstátust biztosítana, valamint a családok egyesítését is határozott feltételekhez kötné. A belügyminisztérium által kidolgozott terv szerint az időszakos menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb 3 évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha viszont igen, akkor még két évig meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státus határozatlan időre lenne biztosítható. Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia.

Faymann fenyegetett

Jelenleg nem menedékkeresés zajlik, hanem a gazdaságilag legvonzóbb ország kiválasztása, ezért van szükség a most bejelentett, meghatározott időre szóló menekültstátusra – jelentette ki tegnap az osztrák belügyminiszter az Ö1 osztrák rádióban. Johanna Mikl-Leitner ugyanakkor leszögezte: aki nincs biztonságban és menedéket keres, az továbbra is védelmet találhat Ausztriában. Werner Faymann kancellár tegnap kijelentette: ha valamelyik uniós állam nem akar részt venni a menekültek Európán belüli elosztásában, vagy kevés menekültet akar befogadni, akkor annak pénzügyi következményekkel kell járnia. A politikus ezzel az uniós támogatás csökkentésének lehetőségére utalt. Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be.