Karikó Katalin és Krausz Ferenc átvette a Nobel-díjat (FOTÓK)

A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.

A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő abban hitt, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette: ezért kulcsontosságú, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.

A kuratórium elnöke kiemelte: egy olyan időszakban, amikor azt látjuk, hogy az akadémia, a kultúra és a civil társadalom küldetését kihívások elé állítják, nagyon fontos, hogy Nobel vízióját szem előtt tartsuk.

„Nem a sors dönti el a világ fejlődését, nekünk is van arra erőnk, hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előrelendítsük a világot” – fogalmazott.

Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni

– hangsúlyozta Astrid Söderbergh Widding.

„Az idei díjazottak nagyon egyedülállóak, hiszen megmutatták nekünk azt, hogy egyéni szinten és együtt is bennünk van az a lehetőség, hogy meg tudjuk változtatni a világot” – zárta köszöntőjét a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Krausz Ferenc fizikusnak két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.

„Az idei fizikai Nobel-díj az icipici részletekre, az attofizikára, az attoszekundumra koncentrál” – mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntettjeit méltatva. Beszédében kifejtette: hatalmas az univerzum, de a legkisebb részletek irányítják, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig tudjuk látni. Ezek az apró részletek befolyásolják az életünket és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy kiterjesszük a tudásunkat.    

Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora a díjazottakat méltatva arról beszélt, bár hatvan éve rutinszerűen használják az mRNS-t a különféle kutatólaboratóriumokban, de a tudományos világon kivül nem nagyon ismerték egészen mostanáig, amikor „az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok bebiztosították az mRNS hírnevét a világban”. Az mRNS-alapú vakcinának köszönhetően sikerült az immunrendszert értesíteni a vírusról és ezáltal meg tud később védeni minket a saját szervezetünk.

Hozzátette: Karikó Katalin rájött arra, hogy meg kell figyelni azt, hogy az RNS különféle formáira hogyan válaszolnak a sejtek. A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta azt, hogy immunválaszt vált ki az mRNS a szervezetben, azonban ezt meg lehet kerülni. Ezzel egy új korszak nyílt meg és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel 15 évvel később több millió életet lehetett megmenteni a Covid-járvány idején - mondta. Kiemelte azt is, hogy ezzel a módszerrel sikerült felgyorsítani az oltóanyag gyártását is.

Az eseményen a kémiai Nobel-díjat Moungi Bawendi, valamint Louis Brus amerikai és Alekszej Jekimov orosz kutatók kapták a kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért. Jon Fosse norvég író és drámaíró lett az irodalmi díjazott innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely megszólaltatja a kimondhatatlant. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat Claudia Goldin amerikai közgazdász kapta a nők munkaerő-piaci helyzetének több évtizedes kutatásáért.

A ceremónián 1560 meghívott vendég vett részt, köztük a díjazottak családtagjai, korábbi díjazottak, a királyi család tagjai, a díjat odaítélő intézmények képviselői, a svéd kormány és parlament tagjai, valamint a diplomáciai testületek képviselői.         

A stockholmi díjátadó előtt Oslóban adták át a Nobel-békedíjat. A kitüntetést Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivistának ítélték oda a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért. A hazájában bebörtönzött emberi jogi aktivista helyett a rangos kitüntetést gyermekei vették át, beszédét szintén gyermekei olvasták fel. Szimbolikusan egy üres szék jelölte Mohammadi helyét a színpadon.