Áttörés Prágában: megegyeztek az uniós kohéziós politikáról

Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politika legalább nyolc nettó haszonélvező tagállama mindenképpen szeretné, ha az eredményorientált közös uniós fejlesztéspolitika 2020 után is folytatódna. Ennek alátámasztására többek között azzal érvelnek, hogy ennek folytatása például a német és francia hátterű cégeknek is előnyös, mert ők a kelet-közép-európai országok uniós pályázatainak lebonyolításán keresztül szintén jelentős pénzekhez jutnak. Léteznek olyan kimutatások, miszerint például a német állam által a közös kasszába betett kohéziós forrásoknál akár jóval nagyobb is az az összeg, amelyet a német hátterű cégek a nettó haszonélvező országok pályázati rendszereinek működése során együttesen árbevételként realizálnak (pl. építőipari és egyéb termelő, vagy szolgáltató cégeken keresztül).
 

Utóbbit a köznyelvben sokszor a közös kasszából "visszacsorgó" támogatásoknak nevezik, amelyek a nagy nettó befizető országok cégeihez jutnak el, így tehát áttételesen a közös kassza működtetése ezen nettó befizetőknek is előnyös.

A ma elért áttörés a Portfolio értelmezése szerint kettős, hiszen egyrészt a visegrádi négyek mellett további négy régiós országot (bolgárok, horvátok, románok, szlovének) is sikerült fejlesztéspolitikai vezetői szinten magunk mögé állítani, azaz a 2020 utáni kohéziós politikáról szóló brüsszeli egyeztetéseken már egy nyolctagú országcsoport egységesen tud fellépni - írja elemzésében a Portfolio.