Áttörés Belfastban

Gerry Adams, az ulsteri radikális katolikus mozgalom fő politikai pártjának, a Sinn Feinnek az elnöke tegnapi belfasti nyilatkozatában kijelentette: a párt vezető szerepet kíván játszani a „mi szigetünkön” dúló konfliktus befejezésében, beleértve a fizikai erővel érvényesített republikanizmust – ez a bevett katolikus szóhasználat a Sinn Fein katonai szárnyának tekintett ĺr Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveres akcióira vonatkozóan. Az IRA fő vonulata valójában évek óta nem hajtott végre fegyveres támadást brit, illetve észak-írországi London-barát protestáns célpontok ellen, de a köztársasági mozgalom fő sodorvonaláról leszakadt, a rendezési folyamatot elvető kis csoportok folytatták a merényleteket.

Gerry Adams átütő horderejű – gyakorlatilag a köztársaságiak fegyveres harcának végét hivatalossá tévő –nyilatkozatában ezeket a csoportokat is fegyverletételre szólította fel, csakúgy, mint a protestáns oldal félkatonai szervezeteit. Kijelentette: a köztársasági mozgalom célja változatlanul az ír sziget egyesítése, de ezt a politikai harc eszközeivel fogja elérni.

A Sinn Fein vezérének nyilatkozata előtt a brit kormány hivatalosan bejelentette, hogy a jövő hónap végére kitűzte a tavaszról elhalasztott észak-írországi választásokat, igazolva ezzel az áttörésről szóló korábbi értesüléseket. A többször elhalasztott tartományi választások kiírásával a brit kormány feléleszti az egy éve befagyasztott északír önkormányzatiságot. A tegnapi áttörés előzményeként – egyértelmű londoni és dublini értesülések szerint – Gerry Adams, valamint David Trimble, az Ulsteri Unionista Pártnak, a brit fennhatóság megőrzését zászlajára író protestáns erők legnagyobb politikai csoportjának elnöke többheti egyeztetés után előző nap „sikeres végső tárgyalásokat” tartott Belfastban. Az elért alku kulcseleme az IRA-fegyverzet valamilyen módon történő semlegesítése, ami mindig is a protestánsok első számú követelése volt.

Észak-ĺrországban májusban tartották volna a tartományi parlamenti választásokat, a brit kormány azonban az utolsó pillanatban, meghatározatlan időre elhalasztotta ezt, azzal az indokkal, hogy az északír britellenes köztársasági mozgalom nem volt hajlandó egyértelműen kizárni a további félkatonai tevékenységet. A választások halasztásával értelemszerűen tovább késett az egy éve befagyasztott ulsteri törvénykezési és végrehajtói autonómia helyreállítása is. Az 1998-as nagypénteki egyezséggel életre hívott, a protestáns és a katolikus közösség hatalommegosztásán alapuló északír nemzetgyűlés és önkormányzat jogköreit a brit kormány a kibékíthetetlen ellentétek miatt tavaly október 14-én függesztette fel, és a tartományt azóta is saját igazgatása alatt tartja.