Atomtudósból kormányfő

Sahrisztánit a Szaddám-rezsim idején az Abu Graib börtönben tartották fogva, ahonnan sikerült megszöknieReuters-felvételA 62 éves Sahrisztáni a hónap folyamán többször is találkozott Lahdar Brahimivel, az ENSZ iraki külön megbízottjával, akinek a tudósra a The Wall Street Journal áprilisi cikke hívta fel a figyelmét. Sahrisztáni ebben bírálta a megszálló hatóságokat, hogy nem készítik fel Irakot a választásokra. Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai külügyi illetékes úgy nyilatkozott a The Washington Postnak, hogy még nem dőlt el az új kormányfő személye, de Sahrisztáni a legesélyesebb. A szintén a Postban megszólaló Sahrisztáni kijelentette: „Ha úgy gondolják, hogy a részvételem létfontosságú, igyekszem majd meggyőzni őket az ellenkezőjéről. De ha nem sikerül és azt kérik tőlem, vállaljak szerepet, nem utasíthatom el. Szolgálnom kell a népemet. Aktív részt vállaltam abban, hogy segítsem az iraki népet önmagát megszabadítani Szaddám Huszein zsarnokságától. Mindig számomra a fontos, hogy a népet szolgáljam, minthogy beavatkozzam a pártpolitikába.”

Sahrisztáni, aki magát a legtekintélyesebb síita vallási vezető, Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh tanácsadójának tekinti, nukleáris vegyészetből szerzett doktori diplomát a torontói egyetemen. 1979-ig, Szaddám Huszein hatalomra jutásáig az iraki atomenergia-bizottság legfőbb tudományos tanácsadója volt. Mivel azonban nem volt hajlandó részt venni a rendszer atomfegyverprogramjában, 10 évre ítélték és az Abu Graib börtönben tartották fogva, ahonnan 1991-ben megszökött. Egy ideig Iránban élt feleségével és három gyermekével és az iraki menekültekkel foglalkozott. Később Nagy-Britanniába költözött, ahol több egyetemen tanított.

Az új iraki kormánynak döntési jogkörrel kell rendelkeznie az iraki hatalomátadás után az országban maradó külföldi csapatok mozgásával kapcsolatban – jelentette ki Adnan Pacsacsi, az iraki ideiglenes kormányzótanács tagja a római La Repubblicának. Pacsacsi alapvetően pozitívnak nevezte az Irakról szóló amerikai–brit határozattervezetet, amely hamarosan a BT elé kerül. Ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezet egyes pontjai túlságosan homályosak. Például a multinacionális erőkkel kapcsolatban a javaslat azt írja: konzultálni a kormánynyal. „Azt akarjuk, hogy a kormány véleménye szükséges és kötelező erejű legyen. Más szóval: a multinacionális haderő az iraki kormány engedélyével jöjjön Irakba, és az országon belüli mozgását a mi kormányunk hagyja jóvá.”

Két orosz energetikust megöltek, hatot megsebesítettek egy tegnapi rajtaütésben. A támadásban meghalt két iraki is. Az Interenergoszervisz cég alkalmazottai a munkahelyükre, a Dora erőműbe tartottak Bagdad közelében, amikor ismeretlen fegyveresek gyilkos tüzet nyitottak autóbuszukra. Az orosz külügy is megerősítette a két mérnök halálhírét. Bagdadi kórházi forrás szerint a sebesültek közül többnek válságos az állapota. A cég máris bejelentette:az összes dolgozóját hazahívja Irakból.

Prága a NATO szerepvállalása ellen

Prága. Csehország a NATO isztambuli csúcstalálkozóján nem fogja támogatni azt az esetleges javaslatot, hogy a szervezet vállaljon szerepet az iraki helyzet rendezésében. Vladimír Špidla kormányfő elmondta: az ország biztonsági tanácsának kedd esti ülése elfogadta a cseh küldöttség mandátumát a NATO-csúcsra. A küldöttséget Václav Klaus államfő fogja vezetni. „Fontosnak tartjuk, hogy a NATO tisztázza álláspontját, viszonyát a Közel-Kelethez, Oroszországhoz, Ukrajnához és a Földközi-tenger körüli régióhoz” – szögezte le Klaus. Úgy vélte: Isztambulban különös figyelmet kellene szentelni a Közel-Keletnek. Csehországnak jó kapcsolatai vannak a régióban, s bizonyos problémák megoldásában szívesen vállal közvetítői szerepet. (k)