Átfogó ENSZ-reform?

A kiadvány úgy tudja, a javaslatok már szeptemberben az ENSZ közgyűlése elé kerülhetnek. A terv egyebek között előirányozza egy leszerelési ENSZ-testület létrehozását, a jelenlegi emberi jogi ENSZ-intézmények reformját, illetve egy új gazdasági és szociális biztonsági tanács megteremtését. A titkos tárgyalások előzménye az Irak ügyében bekövetkezett ENSZ-kudarc, a libériai békefenntartás körüli huzavona, illetve az az általános helyzet, hogy az USA ellenzi számos országnak a világszervezeten belüli nagyobb hatalomhoz juttatását. A magas szinten folyó egyeztetések célja, hogy Washington számára is elfogadható, de a szükséges változtatásokat magukban hordozó reformok szülessenek. A javaslatok közül a Foreign Report kiemelte a leszerelési testület megteremtését, ahol nem születnének politikai döntések, de létrejönne a nemzetközi leszerelés folyamatos felügyeletének lehetősége egy állandó ellenőri csoport megalakításával. A már létező intézményekre épülő testület jól felhasználhatná az iraki fegyverellenőrzés tapasztalatait, és már az észak-koreai atomprogram ellenőrzésében jó hasznát lehetne venni.

Az emberi jogi intézmények reformjára azért van szükség, mert azok nevetségessé váltak azáltal, hogy olyan államok kerültek többségbe bennük, amelyek maguk is gyakran sértik a szóban fogó jogokat. Különösen érvényes ez a genfi székhelyű Emberi Jogi Bizottságra. A legújszerűbb javaslat a gazdasági és szociális biztonsági tanács létrehozása. A jelenlegi gazdasági ENSZ-szervek továbbfejlesztéséről van szó, az új testület feladata a nagy nemzetközi válságjelenségek – mint a szegénység, tömeges elvándorlás és a világ több térségét sújtó járványok – elleni összehangolt fellépés kereteinek biztosítása lenne. A tervezők szerint ez a testület alkalmas lenne arra is, hogy nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak azok a nagy országok, amelyek nincsenek benne az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és nem is várható, hogy hamarosan állandó szavazati joggal bekerülnek oda. A „gazdasági BT”-ben állítólag a hét legfejlettebb iparú ország és Oroszország mellett állandó tagként olyanok is helyet kapnának, mint Brazília, India, Dél-Afrika, Egyiptom és Argentína. A gazdasági szerv sikeres működtetését követhetné továbbá a politikai BT reformja, már csak azért is, mert számos, jelenleg az utóbbiban tárgyalt problémát az előbbinek adnának át. A javaslatokkal kapcsolatban mindazonáltal még a két titkos tárgyaló között is vita van, például azok bejelentését illetően. A franciák azt szeretnék, ha Jacques Chirac elnök látványosan, hivatalosan és formálisan jelentené be a javaslatot szeptember végén az ENSZ székhelyén, míg a britek inkább hosszasabb és kevésbé előtérbe helyezett diplomáciai egyeztetéseket látnának helyesnek.