Átállás az euróra: kissé vastagabban fog a ceruza

Ezen a héten a szlovén boltokban az eurót és az eddigi nemzeti valutát, a tolárt egyaránt elfogadják, hétfőtől azonban már csak a közös pénz lesz a hivatalos fizetőeszköz. Egyébként a január elsejei átállás az euróra zökkenőmentesen zajlott, csak néhány kisebb törvénysértést tártak fel a hatóságok, mindenekelőtt a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. A szlovén piacfelügyelet főellenőre szerint a legtöbb visszaélés a 200 és 500 eurós bankjegyekkel történt, mivel ezek elfogadását néhány kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységben megtagadták, sőt ezt kifüggesztve közölték is a vásárlókkal. A piacfelügyelet egyelőre nem vetett ki pénzbírságot. Olyan is előfordult, hogy az eurós fizetéseknél tolárral adtak vissza.

Breda Kutin, a Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetség elnöke az első hét tapasztalatairól beszámolva elmondta, a kávézók, éttermek vagy éppen a parkolók élelmes tulajdonosai gyakran felfelé kerekítik az árakat, és így az eddiginél több pénzt húznak ki a vevők pénztárcájából. A fogyasztóvédelem az első héten ötszáznál több panaszt kapott az említett területekről. Kutin szerint az ilyen áremelések hosszabb távon kiábrándultságot okozhatnak, hiszen az átállással együtt a fizetések nem nőttek.

Kettős árcédulák

Bár Andrej Bajuk pénzügyminiszter a napokban azt mondta, nem számít komolyabb gondokra, a felkerekítést a kormány sem tudja megakadályozni. Szlovéniában ma ugyanazt tapasztalják az emberek, mint az euró öt évvel ezelőtti érkezésekor a nyugat-európai fogyasztók: főként a hétköznapi, kisebb vásárlásoknál (kávé, újság, ebéd) kell érezhetően többet fizetniük. A fogyasztóvédők azzal próbálnak küzdeni az árak feltornászása ellen, hogy közzéteszik és folyamatosan frissítik az ügyeskedő kereskedők listáját. A pontos átszámítás érdekében bevezették a kettős (tolár+euró) árazást is, amelyet ez év közepéig fenntartanak. Más kérdés, hogy a kettős árcédulák Nyugat-Európában sem tudták megfékezni a felkerekítést: míg a szupermarketekben megjelentek a 17,36 vagy 23,89 típusú árak, a vendéglőkben hirtelen minden öt, tíz, tizenöt stb. euróba került.

Átállás előtti emelések

A nagy kereskedőcégek a múlt év végén bizonygatták, hogy nem lesz áremelkedés az euró bevezetése után. Tehették, megfigyelők szerint ugyanis az euróval összefüggő áremeléseket már előre végrehajtották. Néhány héttel ezelőtt egy csésze kávé olcsóbb helyeken 200 tolárba került, most 240-be, vagyis kereken egy euróba. (Egészen pontosan 239,64 tolár egyenlő egy euróval, ezen az árfolyamon történt az áttérés, de mindenki a legközelebb álló egész számmal, vagyis kétszáznegyvennel számol.) A Dnevnik ljubljanai napilap árát is 240 tolárra emelték a közelmúltban. Több szlovén lap közzétett egy listát azokról a vállalatokról, amelyek áremelésre használták ki az átállást, de szinte egyik cég sem ismerte el, hogy árdrágításainak köze lenne az új pénznem bevezetéséhez.

A lakosság felkészítésének eszközei nagyjából azonosak voltak az euróövezet országaiban korábban alkalmazottakkal, bár Szlovéniában talán kevesebb időt hagytak az embereknek a változás megszokására. Példa erre az, hogy csak 14 napot engedélyeztek a zsebekben, családi pénztárakban, malacperselyekben megmaradt tolárok kényelmes elköltésére, utána már csak a bankban lehet beváltani a pénzt.

Indokolt büszkeség

De talán ezek a kellemetlenségek sem rontják el a politika és a lakosság örömét, büszkeségét, hiszen a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül elsőként és egyedül Szlovénia volt képes erre minőségi ugrásra. A közhangulat az Szlovéniában, hogy voltaképpen most léptek csak be igazán az unióba. Sokan feltételezik, hogy az új pénzzel új lehetőségek nyílnak meg a szlovének előtt. A politikának is megvan minden alapja az elégedettségre: az euró bevezetésének minden feltételét sikerült teljesíteni, ráadásul anélkül, hogy súlyosan meg kellett volna terhelni a lakosságot. Az államháztartás hiánya az előírt 3 százalékos küszöb alatt van, az inflációs ráta 2,4 százalékos, a munkanélküliség aránya jó ideje folyamatosan csökken, a gazdasági növekedés pedig öt százalékot tesz ki.

Nemzeti jelképek

Összesen 2,3 milliárd eurót szállítottak ki a szlovén pénzintézetekbe, persze szigorú biztonsági intézkedések közepette. 300 millió darab euróérmét (illetve centérmét) rendelt meg Ljubljana a finn állami pénzverdétől. Akárcsak az euróövezet többi állama, Szlovénia is nemzeti motívumokat veretett euróérméinek és centérméinek hátlapjára. A kéteurós érmén például France Preseren szlovén romantikus költő, az egyeuróson az első szlovén nyelvű könyv szerzőjének, a XVI. századi Primoz Trubar protestáns lelkésznek a portréja áll. Az ötvencentesen a legmagasabb szlovéniai hegycsúcs, a Júliai-Alpokban található, 2864 méter magas Triglav látható, a húszcentesen pedig két lipicai mén. Lipica egykor önálló település volt, most Sezana szlovén község része, Koper, az olasz határ, illetve a rövid szlovén tengerpart közelében. Itt jött létre a XVI. század végén a lipicai törzsménes, ahonnan ez a melegvérű lófajta sokfelé elterjedt Európában.

Vihar a kétcentes miatt

Sokáig nem is volt probléma a nemzeti hátoldalakkal, de a kétcentes körül kialakult egy kis bonyodalom. Jörg Haider, az osztrák Karintia szövetségi tartomány vezetője tiltakozott ellene Ljubljanánál, sőt Brüsszelbe is eljuttatta panaszát. A magyarázat: az érme hátoldalán egy karintiai jelkép szerepel. Tárgyi valóságában egy római oszlop töredékéről van szó, amelyet jelenleg a karintiai tartományi parlament klagenfurti épületének címertermében őriznek. Ez a jón oszloptöredék az egykori római Noricum provincia Virunum nevű városának romjai közül való. (A város a mai Karintia területén feküdt.) Az oszloptöredék 976-tól jelentős szerepet játszott a mindenkori karintiai hercegek beiktatási ünnepségein, rajta álltak a hercegek a ceremónia alatt. A középkorban rávésték a karintiai címert is. Erre a történelmi körülményre hivatkozva állítja Haider, hogy a kő az osztrák történelem jelképei közé tartozik, nem való tehát más ország érméire. A szlovének viszont arra hivatkoznak, hogy a VI. század óta élnek alpesi szlávok (részben a mai szlovének elődjei) Karintiában, s hogy éppen Karintia területén jött létre 600 körül Európa első független szláv államalakulata, a karantán fejedelemség. A szóban forgó oszloptöredék, amelyet most fejedelmi kőként emlegetnek, már a karantán fejedelmek beiktatási szertartásain is szerepet játszott, és voltaképpen tőlük vették át később a német ajkú karintiai hercegek ezt a hagyományt. (MTI, SITA, euractiv.hu, ú)