Assange ellen továbbra is érvényes a brit letartóztatási parancs

Assange ügyvédei a svéd vádak ejtésére hivatkozva kérték, hogy a brit hatóságok is vonják vissza a letartóztatási parancsot. A londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban kedden úgy döntött, hogy nem érvényteleníti az intézkedést. 

A döntés nem jogerős, Assange fellebbezéssel élhet.

Az eljáró londoni bíróság a svéd hatóságok korábbi körözésétől függetlenül is letartóztatási parancsot tart érvényben Assange ellen, miután a WikiLeaks-alapító  nem jelent meg a bíróság előtt egy csaknem hat évvel ezelőtti tárgyalási időpontban.

A Scotland Yard számára így továbbra is kötelező e letartóztatási parancs végrehajtása abban az esetben, ha Julian Assange elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét, ahol 2012 nyara óta, ecuadori menedékjog oltalma alatt él.

A svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig egy londoni börtönben, majd házi őrizetben tartották. 

Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében 2012 júliusában meg kellett volna jelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és azóta is ott él. Ecuador állampolgárságot is adott neki.

Az egyébként ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.

Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok tavaly májusban meg is szüntették ellene a nyomozást.

A brit letartóztatási parancs visszavonására beterjesztett kérvény elutasítását a londoni magisztrátusi bíróság azzal indokolta keddi végzésében, hogy a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

 Assange annak idején azért kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.

A WikiLeaks alapítójának ügyvédi csapata még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra stratégiai titkok kiszivárogtatása miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.