Amerikaiak a NATO bővítéséről

Brüsszel. Mértékadó amerikai személyiségek a balti országokat esélyesként, Romániát viszont esélytelenként említették a NATO-ba való meghívásra. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes a napokban több nagy európai újságnak adott nyilatkozatában – ezekből a Brüsszelben megjelenő Atlantic News hírlevél idézett – kijelentette, hogy a NATO novemberi prágai csúcstalálkozója előtt „a balti államok komoly esélyesnek tekinthetők. Van tagfelvételi tervünk és úgy véljük, hogy azokat az országokat, amelyek teljesítik a követelményeket, fel kell venni”. Armitage a NATO tagsági előkészítő programjára utalt, amelyben kilenc kelet-európai ország vesz részt: Albánia, Macedónia, Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia és a három balti ország: Észtország, Lettország és Litvánia. A NATO-bővítés orosz ellenzésével kapcsolatban feltett kérdésre Armitage úgy felelt, hogy „ezek a nehézségek enyhültek, mióta Oroszország önbizalma megnőtt”. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a tervek szerint Moszkva „jóval közelebb kerül a NATO belső mechanizmusaihoz”. Kedden Romániában járt Joseph Ralston tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka, s úgy nyilatkozott benyomásairól, hogy Románia az elmúlt hat év alatt rendkívüli haladást ért el, de ezzel még nem teljesíti a tagsági követelményeket. Arra is figyelmeztetett hogy a jó katonai felkészülés még nem jelenti feltétlenül a meghívást a szövetségbe. A hírlevél szerint a három balti országon kívül Szlovénia látszik esélyesnek a NATO-ba való meghívásra. Szlovákiának is van esélye, ha az őszi választásokon nyugati irányzatú kormányt választ. Románia és Bulgária esélyei gyengének, Albániáé és Macedóniáé pedig még gyengébbnek tűnnek.