Amerikai katonák spanyol bázisra

Bagdad utcáit a napokban a szokásosnál is több Szaddám-plakát árasztotta elReuters-felvételA katonák, a 24. különleges alakulat tagjai, az Arab-tengerre készülnek, ahol csatlakozni fognak a 26. különleges alakulathoz. La Rotában napok óta egyre élénkebb a tevékenység. A Nassau repülőgéphordozó hajó, az Austin csatahajó és a Tortuga partraszállítóhajó után a napokban várnak a La Rota-i támaszpontra konténerszállító hajókat egy hosszú katonai akció lefolytatásához szükséges eszközökkel. A bázison jelentősen növekedett a szállítórepülőgépek forgalma is. Ezek először használhatják az úgynevezett „hidratálótöltőket”, vagyis azokat a földalatti csatornákat, amelyek a le- és felszállópálya mellett képesek feltölteni üzemanyaggal a nagy méretű Galaxy szállítógépeket. Washington kérésére Madrid elsődleges feladatként látta el a rendszer kiépítését. Az Öböl-háború idején a La Rota-i és a Sevilla melletti támaszpont képtelen volt biztosítani az oda irányuló légiforgalmat, illetve a szükséges üzemanyag-ellátást.

Támadás a levegőből

Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök tegnap felszólította a világ minden táján élő arabokat, hogy mérjenek csapást amerikai célpontokra a Közel-Keleten, ha Washington katonai csapást mér Irakra. Amerikai és brit harci gépek hétfőn légvédelmi parancsnoki létesítményt támadtak Irak déli részén, a repüléstilalmi övezetben. Egy héten belül ez volt a harmadik légi csapás iraki célpontokra Irak déli vagy északi részén, amelynek légteréből a szövetségesek az 1991-es Öböl-háború után a síiták, illetve a kurdok védelmében kitiltották az iraki repülőgépeket. A Pentagon szerint a légi csapásoknak most is az volt az előzménye, hogy az iraki légvédelem radarjai bemérték a tilalom betartását ellenőrző amerikai, illetve brit repülőgépeket. Az INA iraki hírügynökség közleménye szerint a Kuvaitból felszálló harci gépek polgári célpontokat bombáztak. A Pentagon a múlt héten cáfolta azt a brit sajtóhírt, hogy csaknem száz harci gép vett részt a minap egy dél-iraki légi támadásban, mintegy az iraki háború előkészítéseként. Azt viszont elismerték, hogy a szokásosnál több, mintegy tucatnyi gép hajtotta végre a szóban forgó rajtaütést.

Párizs is szerepet vállalna

Harald Kujat, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Berlinben név említése nélkül bírálta, hogy a német kormány határozottan ellenzi az Irak elleni katonai csapást. „Az eszkalációs lehetőségeket tanácsos mindig nyitva hagyni... Utolsó lehetőségként a katonai eszközöket nem szabad kizárni, különben elmarad a siker” – közölte Kujat, aki szerint nyilvánvalóan a német választási kampány is szerepet játszik a berlini állásfoglalásokban. Azt is kifejtette, hogy bizonyos idő kell egy Irak elleni fellépés előkészítésére, ilyen előkészületek jelenleg nem folynak.

Michele Alliot-Marie védelmi miniszter közlése szerint Franciaország a jelenlegi körülmények között kizárja részvételét egy Irak-ellenes katonai beavatkozásban, de készen áll a katonai intervencióra, ha a világszervezet erre felhatalmazást ad. Párizs első ízben jelezte nyilvánosan, hogy adott esetben nem utasítja el a katonai szerepvállalást. A francia védelemi tárca első női vezetője tegnap azt mondta, a francia hadsereg jelenleg nem tesz előkészületeket egy Irak elleni katonai akcióra, összhangban azzal, amit e tárgyban Jacques Chirac elnök mondott. Felidézte azt a kétlépcsős okfejtést, amit Chirac a New York Times hétfői számában hozott nyilvánosságra. Az elnök korábbiakat finomító álláspontja szerint kívánatos, hogy az ENSZ BT rövid határidejű ultimátumban szólítsa fel Bagdadot, haladéktalanul biztosítsa a világszervezet fegyverzetellenőreinek visszatérését és tevékenységük feltétel nélküli felújítását. E felszólítás kudarca esetén hozhatna a testület egy második állásfoglalásban döntést a katonai fellépésről.

Csapásmérési képesség

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) Szaddám Huszein iraki elnök biológiai és vegyi arzenáljáról nyilvánosságra hozott jelentése nagyon is aggasztó, de valójában nem tartalmaz újdonságot, kérdés tehát, hogy van-e igazi casus belli egy Irak elleni háborúhoz. Ez a Libération véleménye, amely nem vitatja az IISS-tanulmánynak azt a következtetését, hogy Bagdad a nemzetközi jogra fittyet hányva 1991 óta módszeresen megszegte valamennyi kötelezettségvállalását. A dokumentum azonban, amely a jelenleg hozzáférhető öszszes adatból meríti megállapításait, azt igazolja, hogy Irak továbbra is fenyegetést jelent a biológiai és vegyi fegyverkezés területén, de nem áll elő új tényekkel a kulcskérdés, Bagdad nukleáris csapásmérési képessége tekintetében. „George W. Bush amerikai elnök, s vele teljes összhangban Tony Blair brit kormányfő erre a dokumentumra hivatkozva bizonygatja, hogy az iraki rezsim a legjobb úton van afelé, hogy nukleáris fegyverrel szerelkezzen fel, ami persze a legnagyobb veszélyt jelentené. Ez a vádaskodás azonban igen messze esik az IISS-tanulmány tartalmától, amely Bagdad egyelőre még virtuális nukleáris kapacitásáról ad számot” – véli a lap. Richard Butler, az ENSZ 1998-ig működött iraki fegyverzetellenőrzési missziójának egykori vezetője tegnap azt mondta, Bagdad fél éven belül képessé válhat egy nukleáris bomba előállítására, ha sikerül megfelelő mennyiségű hasadóanyagot szereznie az orosz feketepiacon. A New Yorkban dolgozó ausztrál diplomata teljesen köztudott dolognak nevezte, hogy Szaddám Huszein kapcsolatot tart fenn terrorista szervezetekkel. (m, t, ú)