Amerika ma elnököt választ

Nem indul bűnvádi eljárás Hillary Clinton, a demokrata jelölt ellen az újabban feltárt e-mailek miatt – jelentette be váratlanul James Comey, az FBI igazgatója. Comey tudatta, hogy az FBI éjt nappallá téve elemezte a levélözönt, és ennek alapján arra jutott, hogy fenntartja júliusban hozott döntését: a levelezés nem szolgál alapul arra, hogy eljárás induljon. Clinton kampánystábja üdvözölte a döntést. Donald Trump, a republikánus jelölt viszont közölte: „Nem lehet 650 ezer e-mailt átnézni 8 nap alatt, egyszerűen nem lehetséges.” Az FBI igazgatója október 28án jelentette be az újabb e-mailvizsgálatot, ami kihatott a jelöltek versengésére. Clinton addigra már biztos befutónak tűnt, ám a bejelentés feljebb hozta Trumpot, és jóval szorosabbá tette a viadalt. A kampány legnagyobb vesztese már megvan: ez pedig az FBI vezérigazgatója, James Comey. Az FBI-főnök partizánakciójának köszönhetően pozíciója bizonytalanná vált, bárki nyeri is a választást. 

A kampány véghajrájában Michigan és Pennsylvania állam megnyeréséért folyt a küzdelem – mellettük még Florida, Nevada, Ohio, Virginia és Colorado számít ún. csatatérállamnak, ahol mindkét jelölt nyerhet. A Washington Post és az ABC közös, a választás előtti utolsó felmérése szerint Clinton országosan öt százalékponttal, 48:43-ra vezet Trump előtt. Még a Trumpot elkötelezetten támogató Fox News közvéleménykutatása szerint is két ponttal Clinton vezet. Ő vezet a CBS News és a New York Times közös felmérése alapján is, de előnye 3 százalékpontra csökkent a korábbiakhoz képest. A férfiak között 44:43-ra Trump, a nőknél 47:41-re Clinton vezet. A fehér szavazóknál 10 pontos Trump előnye, de ők iskolázottság szerint megosztottak: a legalább főiskolai végzettségűeknél Clinton előnyét mérték. Clinton az afroamerikaiaknál 80:11re, a spanyol ajkúaknál 61:27-re vezet. Ez el is döntheti a választást. 

A feszültségre jellemző, hogy a New York Times szerint Trump kampánystábja elvette az üzletember hozzáférési jogát a saját Twitterétől. Attól tartottak, hogy az excentrikus, nehezen kezelhető ingatlanmágnás a szokásos módján szükségtelenül belekötvalakibe,és a választás előtt nem akartak újabb esetleges botrányt. 

Ma új elnököt választanak az USA-ban, az utolsó felmérések szerint ismét erőteljesebbnek tűnik Hillary Clinton előnye, ami részben annak is köszönhető, hogy az FBI az utolsó pillanatban bejelentette: nem indul eljárás Clinton ellen az újabb e-mailek miatt. A képhez hozzátartozik, hogy Clinton és Trump, a modern amerikai történelem két legnépszerűtlenebb elnökjelöltje. 

Az e-mailekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt bűnösnek nevezte demokrata párti riválisát, Hillary Clintont Donald Trump republikánus elnökjelölt az amerikai elnökválasztás kampányának utolsó előtti napján. Kijelentette, szerinte Hillary Clintont „a velejéig csaló rendszer védelmezi”. Leszögezte: „Clinton bűnös. Ő tudja ezt. Az FBI tudja ezt. Az emberek tudják ezt. Most az amerikai népen a sor, hogy november 8-án az urnáknál igazságot szolgáltasson.” Clinton körútján viszont Trumpot bírálta, mert gátat kíván szabni az iszlám vallásúak befogadásának az Egyesült Államokban. A két jelölt éjszakába nyúlóan, fáradhatatlanul kampányolt. Clinton Pennsylvaniából Ohióba, onnan New Hampshirebe utazott, ott zárta a napot. Trump Iowából Minnesotába, onnan Michiganbe ment, majd a pennsylvaniai Pittsburgh mellett tartott kampánygyűlést. Az USA-ban ugyanis nincs választási moratórium, a kampány az utolsó percig tart. 

A végén egyet zsidóznak 

Vasárnap mindkét elnökjelölt kampánycsapata új televíziós reklámokkal rukkolt elő, ezeket tegnaptól mutatták be a televíziókban. A demokraták republikánus veteránok interjúiból készített filmjében volt katonák azt mondják, hogy nem szavaznak Trumpra, elsősorban a nőkre tett kijelentései miatt. A republikánus kampánycsapat a reklámban Clintont a „kudarcos és korrupt politikai elithez” és a „globális speciális érdekekhez” köti. A képeken – mint azt a New York-i Zsidó Távirati Iroda jelentette – mások mellett Soros György magyar származású amerikai pénzügyi szakember, Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs bankház elnöke és Janet Yellen, a központi bank szerepét betöltő Fed vezetője látható. A republikánusok filmjét a Rágalmazásellenes Liga közleményben bírálta, szerinte antiszemita felhangjai miatt. 

Trump „magyar” reklámja 

Trump utolsó, 2 perces tévéreklámja emellett azt sulykolja, ha Clintonon és a Demokrata Párton múlik, akkor az országot elárasztják a mexikói menekültek, akik Trump szerint mind szexuális bűnözők. Azt, hogy milyen sokan érkeznek, egy Magyarországon tavaly forgatott részlettel igyekeztek alátámasztani. Nem először fordul elő, hogy a mexikói bevándorlókkal való ijesztgetéshez Trump reklámfilmjében teljesen más videós részletet használtak fel. A januárban megjelent első szpotjában ugyanis mexikóinak állítja be marokkói emberek egy csoportját, akik a spanyol fennhatóság alatt álló Melilla városába próbálnak bejutni... Az utolsó felmérések szerint Clinton biztosra veheti 195 elektor támogatását, Trump pedig 157-ét, és van még 15, bizonytalan végkimenetelű, billegőnek mondott szövetségi állam, ahol az utolsó percben dőlhet el a győzelem. A bonyolult amerikai választási rendszer alapján az elnökséghez 270 elektor támogatása szükséges az 538 közül. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"253701","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
A szenátus is fontos 

Az elnökválasztással párhuzamosan az amerikai szavazók a 100 tagú szenátus 34 tagjáról és a képviselőház 435 tagjáról is döntenek. Most a republikánusok ellenőrzik a felsőházat, nekik 54 szenátoruk van. A verseny itt is nagyon szoros. Az nem kérdés, hogy a demokraták jobban fognak teljesíteni, de nem világos, hogy mennyire. A versenyben lévő 34 székből jelenleg 24-et republikánusok és 10-et a demokraták töltenek be. 11 olyan körzet van, ahol megfordulhat a jelenlegi eloszlás. Nagy esély van arra, hogy a két párt közül az egyik szerezzen egyfős előnyt, de arra is van esély, hogy a választások után 50:50 legyen a szenátus összetétele. Ilyen esetekben az alelnök szavazata (aki egyben a szenátus elnöke is) a döntő, azaz nem mindegy, hogy ki nyeri az elnökválasztást. 

Emellett 12 államban tartanak kormányzóválasztást, és előrejelzések szerint a demokraták több helyen vereségre számíthatnak. Két állam – Utah és Észak-Dakota – szinte bizonyosan republikánus irányítású marad, Oregont és Washington államot pedig megőrzik a demokraták. A többi 8 államból (New Hampshire, Delaware, Nyugat-Virginia, Missouri, Indiana, Észak-Karolina és a hagyományosan demokrata Vermont) talán kettőben győzhetnek demokrata pártiak: New Hampshire-ben és ÉszakKarolinában, de csakis akkor, ha ezekben az elnökválasztást Clinton nyeri, mert ennek hatása lehet a kormányzóválasztásra is.