Alaptalanok voltak a félelmek

Alaptalanok voltak a munkaerőpiacot féltők aggályai, írja a Financial Times. A kelet-európai munkavállalók feszültség nélkül illeszkedtek be a munkaerőpiacukat liberalizáló országok társadalmába, és elmaradt a kedvezményturisták rohama is.

Elmaradt a kedvezményturisták tömeges rohama, értékelte az Európai Unió bővítése óta eltelt egyéves időszakot a Financial Times. A lap értékelése szerint a tavaly májusi bővítés óta több tízezer kelet-európai munkavállaló érkezett a munkaerőpiacukat feltételek nélkül megnyitó régi tagállamokba. A keleti hordáktól csak azokban az országokban tartanak, ahol a piacvédő intézkedések miatt nem is vállalhatnak munkát az új tagállamok polgárai.

Nem okoztak felfordulást

A Financial Times szerint ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy a szociális ellátórendszer szolgáltatásait igénylő kedvezményturisták rohanták volna le a régi tagországokat. Annak sincsen jele, hogy az immár legálisan beáramló keleti munkaerő társadalmi felfordulást okozott volna.

A lap idézi a brit belügyminisztérium adatait, eszerint Nagy-Britanniában a május 1-i bővítés óta százharmincháromezer kelet-európai munkavállaló jelentette be törvényesen munkavállalását. A lap értesülései szerint negyvenezren már korábban is Nagy-Britanniában dolgoztak.

A százharmincháromezer kelet-európai ötvenhat százaléka lengyel a brit belügy adatai szerint. A legkevesebb munkavállaló Észtországból és Magyarországról érkezett Nagy-Britanniába, mindkét országból ötezren érkeztek.

Nem rohanták le a keletiek Európát

A Financial Times szerint a munakpiacát teljes mértékben megnyitó három ország, Nagy-Britannia, Svédország és ĺrország munkaadói szívesen fogadják a kelet-európaiakat, akiknek a társadalmi beilleszkedése is gördülékeny. A brit helyzetet jól jellemzi, hogy Londonban már azzal viccelődnek, hogy a jövőben egy teljes gyerekgeneráció lengyel akcentussal tanulja az angolt.

A Fiancial Times szerint meglepő módon azokban az országokban a legnagyobb a keleti munkavállalók elutasítása, ahol a legfeljebb hétéves átmeneti korlátozások miatt nem is jelenhettek meg a munkaerőpiacon. Németországban a lakosság hetvenöt százalékát aggasztják a bővítés következményei, elsősorban a bevándorlás. Mindeközben Németország már régóta függ az olcsón dolgozó lengyel vendégmunkásoktól.

A bővítés előtt Nagy-Britanniában is hangos kampányt folytattak a munkaerőpiac védelméért a bulvárlapok és a Konzervatív Párt. Aggályaik azonban, egy év távlatából, teljesen alaptalannak tűnnek. (index, mti)