Alaposan lemaradtunk a régió országaitól

A gazdasági stabilitás, amely jelentős hatással van a lakosság életszínvonalára, nagymértékben függ a külkereskedelem alakulásától. Ezt figyelembe véve nincs okunk sok örömre, hiszen a környező reformországok közül a kereskedelmi mérleggel nekünk voltak a legnagyobb problémáink. Pár évvel korábban a külkereskedelmi mérlegünk hiánya még meghaladta a bruttó hazai termék 10 százalékát. Hasonló hiányt a környező országokban nem mértek, még ha voltak is olyan időszakaik, amikor túl magasnak tartották a deficitjüket. Csehországnak és Magyarországnak, hozzánk hasonlóan nyitott gazdasága van, vagyis a kivitel aránya a bruttó hazai terméken eléri a 60 százalékot. Mind a három ország így jelentős mértékben függ a világgazdaság alakulásától. Más a helyzet Lengyelországban, ahol ez az arány jóval alacsonyabb, így a gazdaság is elsősorban a hazai kereslet alakulásától függ. Szlovákia számára a legjelentősebb kereskedelmi partner a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Csehország. Nyugati szomszédunk szerepe a külkereskedelmünkben azonban egyre inkább csökken. Korábban, míg közös államban éltünk, Szlovákia elsősorban a félkész termékeket gyártotta, amit aztán Csehországban fejeztek be. A szétválás után azonban egyre nagyobb szerephez jutottak a külföldi befektetők, így mára egyre több áru irányul azokba az országokba, ahonnan a legtöbb külföldi befektetés érkezett Szlovákiába. Csehország szerepét így egyre inkább Németország veszi át. Nem elhanyagolható azonban a szomszédos Ausztria és Magyarország szerepe sem, ezekbe az országokba az elkövetkező időszakban egyre több árut fogunk exportálni. (t)