Ahol az esküvői meghívóra és a sírkőre se írják rá a nők nevét

A nők sírkövén a családjukon belüli rokonsági fokuk olvasható, a férfi családtagokhoz viszonyítva, tehát egy férfi édesanyja, lánya, vagy testvéreként temetik el őket. A születési anyakönyvi kivonatokban nem szerepel az „anyja neve” rubrika, és az esküvői meghívón sem tüntetik fel a menyasszony nevét. Ehelyett az apa vagy a leendő férj neve és a velük fennálló rokoni viszony alapján tesznek utalást a nőre. Afgán nőjogi aktivisták kampányt indítottak a közösségi médiában a nők nevének használatával kapcsolatos régi szokás felszámolása érdekében. A „HolVanANevem” kampány célja, hogy a nők neve is szerepeljen a hivatalos dokumentumokon, illetve megjelenjen a közbeszédben. „A társadalmunk tele van a nőkkel szembeni igazságtalanságokkal, tulajdonképpen minden tabu a nők számára” – közölte Bahár Szohaili, a kampány egyik vezetője a Thomson Reuters Foundation hírszolgáltatóval. „Célunk, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányra: olyan törvényeket hozzon, amelyek a nők jogait védik.” A Facebook és Twitter közösségi oldalakon is megtalálható mozgalom mögé több ezer afgán állampolgár sorakozott fel, köztük számos közéleti személyiség, író, újságíró és zenész. Csatlakozott az egyik legnépszerűbb afgán énekes, Farhád Darja is, aki megosztott egy fényképet a közösségi oldalán, melyen feleségével látható, és a bejegyzésbe a nevét is odaírta: „Farhád és Szultána Darja”. Elfelejtette anyja nevétA kampány egy másik tagja, Batul Mohammedi elmesélt egy történetet, amely érzékelteti, hogy mennyire ritka egy nő nevének használata az afgán társadalomban: a férfi egy bankban töltött ki egy űrlapot, amikor az alkalmazott megkérdezte az anyja nevét. „Megálltam pár másodpercre, mert gyakorlatilag elfelejtettem anyám nevét. Az elmúlt években senki sem kérdezte ezt, és senki sem szólította őt a nevén” – mondta. A nők nevének eltörlése a régi afgán hagyományokban gyökerezik. A társadalomban elfoglalt másodrendű helyzetüket jelképezi ez egy olyan országban, ahol taníttatásukról, házasodásukról és számtalan más dologról kizárólag a család férfitagjai döntenek. Farzanah Váhedi, az afgán fővárosban, Kabulban élő fotóriporternő elmondása szerint amikor interjút akar készíteni egy afgán nővel vagy le akarja fényképezni, szinte mindig engedélyt kell kérni a nő apjától, férjétől vagy valamelyik fiútestvérétől.Bár a szélsőségesen konzervatív tálibok hatalmának 2001-es megdöntése óta a nők visszanyerték a tanuláshoz és a munkához való jogukat, szavazhatnak is, de széles körben elterjedt a családon belüli erőszak, ami legtöbbször büntetlenül marad. „Nemkívánatos káosz”Abdullah Atahi legfelsőbb bírósági szóvivő a Thomson Reuters Foundationnak azt mondta, az afgán társadalom még nem kész a nők nevének használatára. „Nincs azzal bajunk, ha egy anya nevét feltüntetik a születési anyakönyvi kivonatban vagy egyéb dokumentumban, de az afgán kultúrkörben az emberek még nem állnak készen ilyen korszerű változásra, amely akár nemkívánatos káoszhoz is vezethetne az országban” – mondta a szóvivő. Ezzel szemben Sáhgul Rezaie törvényhozó és nőjogi aktivista szerint folytatják a nők jogaiért vívott harcot. „Vannak radikális elemek a parlamentben, akik ellenzik ezt a lépést, de keményen küzdünk azért, hogy módosítsuk a törvényeket” – mondta a képviselő.