Afganisztán: az ellenzék egy része is USA-ellenes

Teherán/London. Már most nyilvánvaló, hogy a tálib rezsim megdöntése után óriási nehézségekkel találják majd magukat szembe a nyugati szövetségesek, ha olyan kormányt akarnak hatalomra juttatni, amely a demokrácia minimumának is megfelel, s a bonyolult afganisztáni törzsi viszonyok közepette legalább a többség számára elfogadható. Emlékezhetünk, a szovjet csapatok kivonulása és a Moszkva-barát Nadzsibullah-rezsim megdöntése után az addig szövetséges mudzsahid-csoportok egymás ellen fordultak, s a véres polgárháborúk sorozatának azóta sincs vége.

Nem véletlenül beszélt erről kedden este Tony Blair brit kormányfő, arról biztosítva Afganisztán népét, hogy demokratikus választások keretében maga dönthet majd az ország jövőjéről. A BBC rádió világszolgálata pastu nyelvű adásának adott interjújában ismételten megerősítette, hogy az országban lévő terrorista bázisok és a tálib rezsim katonai célpontjai elleni amerikai–brit légitámadások befejeztével a Nyugat segíteni fog Afganisztán talpra állásában. Azt is elismerte, hogy a múltban a Nyugat követett el hibákat, és magára hagyta az afgán népet, hozzátéve: a hidegháború végén, amikor a szovjet csapatok kivonultak Afganisztánból, a Nyugat elszalasztott egy lehetőséget. „Nem szabad megismételni ezt a hibát. Amint a katonai fellépés befejeződik, le fogunk ülni Afganisztán népével és megpróbálunk kidolgozni egy stabil és tartós jövőbe vezető utat” – hangoztatta. Előzőleg a törvényhozás alsóházában szólt arról, hogy London egy széles alapokon nyugvó, minden afgán nemzetiséget felölelő kormányt szeretne az ország élén látni.

Gulbuddin Hekmatjar, a Teheránban emigrációban élő afgán ellenzéki vezető szerint az amerikai erők által vezetett, Afganisztán elleni katonai támadás igazi célja az, hogy a tálibok helyére bábkormányt helyezzen, és így megerősítse az amerikai befolyást a térségben. Hekmatjar abban, hogy az amerikaiak támogatják Muhammad Záhir Sah volt afgán király visszatérését, az USA terjeszkedő szándékának bizonyítékát látja. Úgy véli, az USA a bábkormány felállítása mellett katonai bázisokat is létre akar hozni Afganisztánban.

Hekmatjar volt afgán kormányfő, aki évekkel ezelőtt szakított a tálibok ellen harcoló Északi Szövetséggel, jelenleg pedig minden alkalommal felemeli szavát a volt afgán király köré szerveződő esetleges új kormány felállítása ellen. Szakértők szerint az afgán politikus nyilatkozatai arra utalnak, hogy a tálibok bukása után a régi afgán ellentétek is kiújulhatnak a hatalmi vákuumban. Hekmatjar elutasítja a tálibokkal való együttműködést, de a jövőben olyan hatalmi egyensúlyt kíván országában látni, amelyben jelen vannak a különböző érdekcsoportok, és amely határozottan ellenáll az Egyesült Államoknak. Hekmatjar egykori ellensége, Burhanuddin Rabbani volt államfő egyik Bagdadban élő képviselője egy iraki hetilapban pedig arról írt, hogy ha az amerikai haderő a katonai akció befejezte után is a térségben marad, akkor Rabbani hívei is szent háborút hirdetnek. (m, ú)