Abdeslam bocsánatot kért az áldozatoktól az utolsó meghallgatásán

"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.

Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.

A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.

"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.

"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.

"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.

Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.

"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.

"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában. Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.      

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján. A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék.

Ítélethirdetés június végén várható.