A XXI. század törvényszéki drámája?

Ilyen szűk járat vezetett le abba a föld alatti lyukba, ahol szombaton rátaláltak SzaddámraTASR/AP-felvéteAz USA vezette szövetség abban reménykedik, hogy önmagában a volt diktátor elfogása demoralizálja a volt Baasz Párt eszméihez hű iraki ellenállókat, de e fegyvertény olyan hatást is kiválthat, hogy olyan Szaddám-ellenes erők is szembefordulnak a megszálló amerikaiakkal, amelyek eddig nem tették. A Szaddám-per lehet a nemzeti megtisztulás kezdete, amely elvezet a jogállamhoz, és amely intő esemény lesz a térség más önkényurai számára. Hihetetlen, de ha elügyetlenkedik a megdöntött elnök felelősségre vonását, akkor mártír válhat belőle. Richard Dicker, a Human Rights Watch New York-i központú nemzetközi emberi jogi szervezet munkatársa szerint nehéz eltúlozni a feltételezett per tétjét. A világ és főleg az iraki nép mindenképpen számít a diktátor bíróság elé állítására, és arra, hogy ítéletet hirdetnek fölötte. Számos államférfi is úgy nyilatkozott, hogy elkerülhetetlen a bíróság elé állítás.

„A baaszista rezsim a nyolcvanas-kilencvenes években legalább 300 ezer embert, de lehet, hogy ennek többszörösét gyilkolta le és temette tömegsírba, többségüket Szaddám irányításával. Bár e bűncselekmények közismertek, könnyen lehet, hogy a Szaddám elleni eljárás bonyolult és rendkívül nehéz politikai per lesz” – véli Dicker. Történészek felhívják a figyelmet arra, hogy még Hitlerre is nehéz lett volna rábizonyítani sok bűnét, mert például nem készült feljegyzés arról az utasításáról, hogy a zsidókat meg kell semmisíteni. Szaddám bíróság elé állításának jogi kerete az iraki emberi jogi törvényszék múlt heti felállításával mindazonáltal készen van. Nemzetközi emberi jogi szakértők szerint probléma forrása lehet, hogy a törvényszék létrehozásának előkészítésében óriási szerepe volt az USA-nak, és az amerikai hatóságok jóváhagyása kellett a működéséhez. Hanny Megally közel-keleti jogi szakértő azt mondja, fennáll annak a veszélye, hogy úgy tűnik majd (még ha nincs is így) hogy az eljárást Amerika felügyeli.

„Ha az amerikaiak azt akarják, hogy a pernek legyen nemzetközi hitele és jogosultsága, akkor nem szabad a megszálló erők által kreáltnak tűnnie” – állítja Richard Dicker. Megally úgy véli, még ha az ítélkező iraki bírók és az ügyészek a legjobb szándékúak is, a több évtizednyi statáriális bíráskodás után nincs meg a tapasztalatuk ahhoz, hogy szabályos és igazságos perekben, a jelen körülmények között igazságos ítéleteket hozzanak olyan súlyos vádak ügyében, mint népirtás, háborús vagy emberiesség elleni bűnök, és nagy szükség lesz arra, hogy segítsenek nekik nemzetközi jogászok. Dicker szerint emellett a törvényszék alapjául szolgáló büntető törvénykönyvnek súlyos hiányosságai vannak emberi jogi szempontból, mint például az, hogy hallgatólagosan engedélyt ad a vallomások kínzással történő kikényszerítésére. Az eljárás nem megfelelő előkészítés és végrehajtás esetén politikai kirakatperré válhat, nem igazságszolgáltatás lesz, hanem bosszú. Amerikai tisztségviselők azzal érvelnek, hogy az iraki igazságszolgáltatás az irakiak dolga, nem pedig nemzetközi törvényszéké, ráadásul az olyan törvényszék, amelyet a délszláv háborús bűnök vagy a ruandai népirtás kivizsgálására hoztak létre, nagyon lassú, és költséges a fenntartása.

A várható perben nyilvánosságra kerülhet az is, hogy az iraki–iráni háború idején, amikor az amerikai hírszerzés Irakot segítette, Washingtonnak milyen kapcsolata volt Szaddám kormányával, vagy hogy Irak ebben az időszakban mely országoktól szerezte be nem hagyományos fegyvereit – esetleg az Egyesült Államoktól is. Márpedig ez a szál elvezethet az iraki rezsim által elrejtett dollármilliárdokhoz is.