A többség már megszokta, de nem tudatosítja az előnyeit

Brüsszel. Öt évvel hivatalos forgalomba helyezése után az euró köszöni szépen, jól van, az emberek megszokták a használatát, de azért fontos tapasztalat, hogy több információra lenne szükség a közös valutával kapcsolatban. Ez a lényege annak az értékelésnek, amelyet az évforduló alkalmából tett közzé az Európai Bizottság.

Az öt év alatt a közös pénz mennyisége lassan, de biztosan nőtt, és 2006 végén 600 milliárd euró volt forgalomban készpénz formájában. Noha az eurózóna polgárai elégedettek a közös pénzzel, sokan nem ismerik fel igazi előnyeit. Az EB értékelése szerint ez azt mutatja, hogy jobb kommunikációra van szükség minden szinten, de főként a helyi, nemzeti politika szintjén. „Az euró sok előnyt hozott nekünk. Az egyik legszembeötlőbb, hogy hosszú ideig alacsony szintű inflációt és kamatot biztosított, megkímélt bennünket az árfolyam-ingadozás kríziseitől, a piac spekulációjától, mivel stabillá és olcsóvá tette az importot – beleértve az olajimportot –, növelte a kereskedelem és a befektetések volumenét az eurózónán belül. ĺgy kevésbé függünk a külvilágtól, könnyebbé és olcsóbbá vált az utazás, nőtt a verseny” – nyilatkozta Joaquín Almunia pénzügyi biztos. Az emberekben tudatosítani kellene ezeket az előnyöket – az alacsony infláció és kamatláb főként a fizetésből élők számára nagy jelentőségű –, hogy ne a közös valutát hibáztassák olyan problémákért, amelyek oka másutt keresendő.

A monetáris unió a számlapénz szintjén 1999-ben lett valóság, majd további három év kellett, hogy 12 európai ország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, ĺrország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) nemzeti valutáját euróbankókra és –érmékre cserélje. Szlovéniával az eurózóna lakosainak száma 316,1 millióra nőtt.

Az EB adatai szerint a forgalomban lévő bankjegyek értéke megháromszorozódott a bevezetés óta: 2002 januárjában 221 milliárd euró volt forgalomban, 2006 októberében viszont már 595 milliárd euró. Az érmék esetében a növekedés visszafogottabb, 13 milliárd euróról 17,9 milliárd euróra. A bankjegyeket széles körben használják az eurózónán kívül is, az Európai Központi Bank becslése szerint a forgalomban lévő összes bakjegy 10–20 százaléka forog az euróövezeten kívül. Az euró egyébként Monaco, San Marino és a Vatikán hivatalos fizetőeszköze is.

Egy friss Eurobarometer-felmérés szerint az emberek fokozatosan váltottak át fejben az euróra. A válaszadók 57 százaléka euróban számolja a mindennapi bevásárlást, 22 százalékuk még mindig a régi valutában gondolkodik, 21 százalékuk pedig mindkettőben. Bár sokan úgy érzik, a közös pénz bevezetése növelte az árakat, a számok viszont azt mutatják, hogy az infláció csak 2 százalékos volt.

Március 25-én minden eurózóna-ország egy 2 eurós emlékpénzt ad ki a római szerződés ötvenedik évfordulójára. Az emlékpénzek rendkívül népszerűek, s ez lesz az első alkalom, hogy minden tagország egyszerre veret és hoz forgalomba ilyet. (euractiv.hu)