A nigériai elnök halállal fenyegeti a választási csalást elkövetőket

Buhari azt is közölte keddi tudósítások szerint, hogy utasította a hadsereget és a rendőrséget, hogy könyörtelenül lépjenek fel.

Az ellenzék elítélte a nigériai államfő nyilatkozatát, amelyet politikailag motivált félelemkeltésnek nevezett. Nemzetközi bírálatok is érték Buharit.

A mostani elnökválasztáson Buhari a második államfői ciklusért indul, fő vetélytársa a PDP jelöltje, Atiku Abubakar korábbi alelnök.

Sok megfigyelő látja úgy, hogy a választások elhalasztása alacsonyabb részvételt eredményezhet, ami segítheti Buharit ellenfelével, Atiku Abubakarral szemben.

Múlt szombaton órákkal a kezdés előtt a következő szombatra, február 23-ra halasztották a parlamenti és az elnökválasztást. A nigériai központi választási bizottság elnöke, Mahmood Yakubu nem indokolta a döntést. Azt mondta, hogy számos kihívásnak nem tudtak eleget tenni, míg jelentések szerint a választási anyagokat nem tudták időben eljuttatni az ország különböző részeibe. Hangoztatta, hogy nehéz döntést hoztak, de szükséges volt, hogy sikeres legyen az elnökválasztás és megerősödjön a demokrácia országukban.

A legutóbbi, 2015. március 28-án tartott választásokat a megfigyelők alapvetően szabadnak és tisztességesnek minősítették. A voksoláson a legnagyobb ellenzéki pártokat tömörítő Progresszív Kongresszus (APC) legyőzte a hosszú ideje kormányzó Népi Demokrata Pártot (PDP), a szenátusban 60, a képviselőházban 212 helyet szerezve. Az elnökválasztást a voksok 54 százalékával nyerte meg az APC jelöltje, Muhammadu Buhari, aki a katonai kormányzat élén 1983 és 1985 között volt az ország első számú vezetője. A muszlim vallású tábornok a hivatalban lévő keresztény államfőt, Goodluck Jonathant győzte le.

A szombaton esedékes elnökválasztáson Afrika legnépesebb államában mintegy 84 millió ember jogosult szavazásra.