A nemzet, mint a család, minél nagyobb, annál összetartóbb

Budapest. Az áttörés évének nevezte csütörtökön 2001-et Orbán Viktor a Pesti Vigadóban elmondott országértékelő beszédében.

Magyarország miniszterelnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére immár negyedik alkalommal értékelte az elmúlt évet és szólt az ország előtt álló feladatokról. Beszédében Orbán Viktor kiemelte az elmúlt esztendőben indult legfontosabb kezdeményezéseket, programokat, és beszámolt arról is, hogy elképzelései szerint milyen további változások várhatók 2006-ig. – 1999-ben, amikor először állhattam önök előtt, öt dolgot jelentettem be: a tandíj eltörlését, az adók és járulékok csökkentését, a gyermekek utáni családi adókedvezményt, a lakásépítés utáni forgalmi adó egy részének visszatérítését és az alanyai jogon járó családi pótlék újbóli bevezetését – emlékeztetett a miniszterelnök. Szerinte mindez ma „valahogy soványnak, sápadtnak tűnik”, pedig akkor óriási vállalás volt. A kormányfő az oktatással kapcsolatban kiemelte a 2001-ben bevezetett diákhitelt, amelyet eddig több mint 70 ezren igényeltek, és azt, hogy tavaly már megjelent az első évfolyam, amelynek 40 százaléka bejut az egyetemekre, főiskolákra. – Ez az európai átlag – tette hozzá Orbán Viktor. 2001-ben elértük, hogy a magyar termőföld magyar kézben maradjon, és a műveléséből fakadó gazdasági előnyt is elsősorban a vidéki emberek élvezhessék majd fogalmazott Orbán. Hangsúlyozta: tavaly az ösztöndíjas cigány diákok száma tizenháromszorosára nőtt. – 2001-ben megalkottuk a státustörvényt, mert tudjuk, hogy a nemzet olyan, mint a család, minél nagyobb és összetartóbb, annál erősebb – szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: ez a törvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését szolgálja. Nagy siker, olyan siker, amely túlnő az országhatárokon. Ez akkor is igaz, ha vannak még néhányan, akik sót szórnak a 80 éve eleven sebekbe – jelentette ki a miniszterelnök. Megfogalmazása szerint a felemelkedéshez egy terv kevés, végrehajtásához „újra meg újra meg kell tanulni bízni önmagunkban”. – A magyaroknak a nehéz évtizedek után a millennium esztendejében újra meg kellett tanulniuk bízni. Bízni egymásban, bízni a szomszédban, bízni a hazában, egyáltalán bízni a jövőben – mondta. A miniszterelnök úgy vélekedett: a millennium átsegítette a magyarokat a derűlátó, önmagukban bízó népek térfelére. A miniszterelnök kiemelte: az elmúlt négy évben a történelem során először történt meg, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesítette.

REAKCIÓK ORBÁN VIKTOR BESZÉDÉRE

Balsai István szerint a miniszterelnök országértékelő beszédében mindenki számára közérthetően és hitelesen bizonyította, hogy mindaz a törekvés, amit a polgári kormány fő vonalakban megfogalmazott, ténnyé vált. Az Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője leszögezte: ehhez mindenekelőtt a családközpontú, otthonteremtő politika járult hozzá, amelynek célja, hogy Magyarország ne csak lakóhely, hanem otthon is legyen. – Egysíkú beszédet mondott a miniszterelnök, amely nem országértékelés, mérlegkészítés, hanem a részben megkérdőjelezhető eredmények ismertetése volt – fogalmazott Balczó Zoltán, a MIÉP parlamenti frakcióvezető-helyettese.

A megkérdőjelezhető eredmények közül példaként említette, hogy az egyetemeken valóban sokkal többen tanulnak, mint korábban, a felsőoktatás színvonala azonban romlott a feltételek hiánya miatt. – Orbán Viktor egy leköszönő miniszterelnök rosszkedvű búcsúbeszédét mondta el csütörtökön a Vigadóban – mondta Kovács László, az Magyar Szocialista Párt elnöke. – Ha egy mondattal kellene összefoglalni: országértékelésnek hamis, programnak erőtlen, kampánynak kétségkívül olcsó volt, mert a közszolgálati televíziót használta fel – mondta a szocialista politikus. – Csalódást okozott a miniszterelnök beszéde, Orbán Viktor a jelent nem értékelte reálisan, mert nagyon sokan egészen másként látják saját helyzetüket, és ebből adódóan az ország helyzetét is – közölte Kuncze Gábor, az Szabad Demokraták Szövetségének elnöke. (MTI)