A németek többsége fenyegetésnek tartja a muzulmán vallást

Az előző, 2012-ben végzett felmérésben 53 százalék volt ez az arány. A Bertelsmann Alapítvány megbízásából végzett kutatás szerint a fenyegetettség érzése főleg a keleti tartományokban, a volt NDK területén erős. Türingiában és Szászországban például a lakosság 70 százaléka tartja veszélyesnek az iszlámot. Ez azt jelenti, hogy a félelem éppen ott a legnagyobb, ahol a legkevesebb muzulmán él.

Az iszlámellenesség már nem szórványos, elszigetelt társadalmi jelenség - állapították meg a TNS Emnid elemzői, rámutatva, hogy a német lakosság 61 százaléka úgy véli, a muzulmán vallás nem illeszkedik a Nyugat életmódjához és értékrendjéhez. 2012-ben 52 százalék volt ez az arány.

A felmérésben azt is kimutatták, hogy a németek 40 százaléka idegennek érzi magát hazájában a muzulmánok jelenléte miatt, és 25 százalékuk szerint meg kellene tiltani a muzulmán vallásúak bevándorlását Németországba.

Ugyanakkor a lakosság 5 százalékát kitevő, 4 milliós muzulmán közösség tagjainak túlnyomó többsége ragaszkodik a német társadalom alapértékeihez és erősen igyekszik kapcsolatot kialakítani a többségi társadalommal. Így például a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 90 százaléka jó berendezkedésnek tartja a demokráciát, ugyancsak 90 százaléka pedig a szabadidejében nem muzulmánokkal is tart kapcsolatot, 50 százalékuknak pedig legalább annyi ismerőse, barátja van a vallási közösségen kívül, mint muzulmán vallású társaik között.

A németországi muzulmánok többsége "jámbor és liberális", ezt mutatja egyebek között, hogy a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 60 százaléka pártolja az azonos neműek házasságát - olvasható a Bertelsmann Alapítvány közleményében.

A jellemzően bevándorló vagy bevándorlóktól született muzulmánok számára "Németország a hazát jelenti", de a róluk a többségi társadalomban élő kép az integrációt és a demokratikus berendezkedést elutasító radikális iszlamista kisebbség hatására formálódik - állapította meg Yasemin El-Menouar, a tekintélyes közhasznú alapítvány szakértője.

Az utóbbi hónapokban iszlámellenes mozgalom szerveződött Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) néven  Drezdában, ahol a muzulmán vallású lakosság aránya 0,4 százalék. A Drezdában a hétfő esti tüntetéseken tízezres tömeget megmozgató Pegida a nyugati tartományokban inkább elutasításra talál, például Észak-Rajna Vesztfáliában - ahol a németországi muzulmánok egyharmada él - a mozgalom demonstrációin néhány százan jelennek meg, az ellentüntetéseken viszont ezrek.

A legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) egyik alelnöke, Alexander Gauland a napokban pártja természetes szövetségesének nevezte a Pegidát, és csütörtökön a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás a mozgalom jogosultságát igazolja. Az AfD egy másik képviselője azt hangoztatta, hogy a párizsi vérengzés után a kormánynak végre azzal kell foglalkoznia, hogy "megvédje a lakosságot", a Pegida híveit pedig már nem lehet többé "lenácizni".

Az AfD-s politikusok nyilatkozatait több parlamenti párt elítélte, Angela Merkel kancellár pedig az ukrán kormányfővel, Arszenyij Jacenyukkal folytatott berlini megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, nem számít arra, hogy a párizsi vérengzés nyomán gyengül az összetartás a különböző vallásúak között a német társadalomban. A németországi muzulmánok "túlnyomó többségével nagyon jó a viszony", és csak egy kisebbség sodródik a radikális iszlamisták és dzsihadisták közé - mondta a kancellár.

A német állam mindent megtesz polgárai védelme érdekében, "tekintet nélkül arra, hogy zsidók, keresztények, muzulmánok, vagy éppen ateisták" - szögezte le Angela Merkel.

Szakértők a párizsi vérengzésekkel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a francia és a német muzulmán közösségnek nemigen vannak közös vonásai. A nagyjából 6 milliós franciaországi muzulmán közösség többsége síita arab, míg a törökországi muzulmánok jellemzően sokkal világiasabb felfogást képviselő, török származású szunniták - mutatnak rá.